Tény, hogy az elmúlt évtizedekben az egész világon az a szabályozási tendencia bontakozott ki, hogy a személyhez fűződő jogokat általában minél erősebb jogi védelemmel lássák el. Itthon is egyre szigorúbb szabályok léptek hatályba, amit tovább formált a bírói gyakorlat. nem olyan régen hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, továbbá az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságról szóló törvény keretei között lehetőség van arra, hogy a gépjármű üzembentartója a járműbe az általa igénybe vett közlekedési útvonalon ne csak megfigyelje, hanem rögzítse is a közlekedés többi résztvevőjét, beleértve a gépjárművek mellett a kerékpárosokat és gyalogosokat is. Az ilyen felvétel egy vitatott közlekedési helyzetből adódó bírósági perben – legalábbis Magyarországon – minden további nélkül bizonyítékként felhasználható. A bizonyító erő annál erősebb, minél több információ is tárolásra került a felvételen kívül (GPS adatok, időpont, saját sebességünk).

Ahhoz, hogy a kamerás megfigyelést feltétlenül a törvényes keretek között tartsuk, érdemes betartani a következő feltételeket:

1. A felvétel felhasználására (nyilvánosság számára elérhetővé tétele, módosítása, stb.) kizárólag akkor kerüljön sor, amennyiben ehhez méltányolható és jogos érdek fűződik, tehát annak utólagos igazolására, hogy a gyalogos lépett ki elénk féktávolságon belül.
2. Az elkészült felvételt rendszeres időközönként törölni kell, amennyiben „eseménytelen” volt a közlekedésünk. Ezt már csak az eszköz tárolókapacitása miatt is célszerű átgondoltan beállítani.
3. Amennyiben külföldre utazunk, előzetesen tájékozódni kell az adott állam(ok) saját jogszabályi előírásairól a fedélzeti kamera használatát illetően. Nincs még ugyanis egységes, minden EU (illetve EGT) tagállamra irányadó szabály. Ha a konzulátus, külföldi ismerős vagy az internetes keresés segítségével sem lehet pontosan feltérképezni a jogszabályi lehetőségeket, inkább ne kockáztassuk meg a bírságot és az eszköz lefoglalását.