Lezuhanó jégcsapok

Egy utcán egy autóra rázúdul a jég.

A legutóbbi napok fagyos és csapadékos időjárását követően egyre gyakrabban szembesülhetünk a háztetőkön elterülő hótakaróval, az ereszeken kialakult jégcsapokkal, nem is beszélve a fagy következtében keletkezett épületkárokból származó törmelékekről. De mit tehetünk abban az esetben, ha a fenti jelenségek az épületről lehullva éppen a mi tulajdonunkban lévő gépjárműben, egyéb tárgyban, vagy akár testi épségünkben okoznak kárt?

A Polgári Törvénykönyv alapvető rendelkezésként rögzíti a kártérítés főszabályát, amely során kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Természetesen, mint minden esetben, az épületről lehulló hó, jégcsap, vagy törmelék okozta károk esetében is szükséges a kárigény alapvető három feltételének – azaz a károkozó felróható, jogellenes magatartásának, a kár bekövetkezésének és összegszerűségének, valamint a kár és a károkozói jogellenes magatartás közötti ok-okozati összefüggésnek – bizonyítása.

Felmerülhet azonban a kérdés: kit is tekinthetünk károkozónak az ilyen típusú esetekben? A hatályos jogszabályok értelmében az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős.

Az épület tulajdonosa fenti kárfelelőssége alól csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.

A fentiek alapján első lépésként mindenképpen érdemes már a kár bekövetkezésekor – akár fényképfelvételek készítése útján – dokumentálni az eseményeket a kár bekövetkezésének igazolása érdekében. Tekintettel arra, hogy a későbbi igényérvényesítés során a kár mértékének igazolása is elengedhetetlen így az adott dolog kijavítása ellenében fizetett díjról mindenképpen kérjünk számviteli bizonylatot!

Amennyiben a fenti bizonyítékok rendelkezésünkre állnak, abban az esetben, első ízben célszerű írásban – ajánlott és tértivevényes levél útján megkeresni – az ingatlan tulajdonosát. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mit tegyünk abban az esetben, ha az adott épület osztatlan közös tulajdonban áll, vagy társasházi formában működik.

Az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában fennálló kárfelelősség szabályairól a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, amelynek során kimondja, hogy a közös tulajdon által okozott kárért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A fenti előírás értelmében tehát egy hasonló típusú esetben teljes kárigényünket jogosultak vagyunk a tulajdonostársak bármelyikétől követelni. Természetesen, hasonló körülmények bekövetkezésekor a tulajdonostársak a későbbiekben elszámolhatnak egymás között.

Amennyiben az adott épület Társasházi formában működik, abban az esetben a felmerült kár megfizetéséért szintén a tulajdonostársak tartóznak felelősséggel, azonban ezen esetben igényünket – a könnyebb ügyintézés céljából – érdemes a közös képviselő részére bejelenteni.