Mi az az osztatlan közös tulajdon?

Közös tulajdon esetén az ingatlannak egyszerre több tulajdonosa van, akik mindegyike az ingatlan egészének a használatára jogosult. Fontos tisztázni, hogy a közös tulajdonban álló ingatlan sokszor természetben megosztott, ilyenkor használati megállapodással tisztázható, hogy az ingatlan mely részei mely tulajdonos kizárólagos használatában állnak. Az ingatlan természetben megosztott például, ha egy helyrajzi szám alatt áll egy használatában teljesen elkülönülő ikerház, vagy egy kétemeletes ház, amelynek a két emelete elkülönülő lakásként használható. Osztatlan közös tulajdon esetén tehát az ingatlan természetben nem megosztott, így erről az esetkörről beszélhetünk, ha egy lakásnak egyszerre több tulajdonosa van.

Melyik tulajdonos használhatja?

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmében a tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Ennek értelmében tehát fontos tisztázni: tévhit, hogy az ingatlan tulajdonosa csak a saját tulajdoni hányadának megfelelő részt használhatja! Ha az ingatlan természetben nem megosztott, mindegyik tulajdonostárs az ingatlan egészének a használatára jogosult.

Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Bármelyik tulajdonostárs kiadhatja?

Ha valamely tulajdonostárs az ingatlant bérbe akarja adni, úgy ahhoz mindegyik tulajdonostársra szükség van. Tekintettel arra, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az ingatlan használatára, a teljes ingatlan kiadását szolgáló bérleti szerződésben az összes tulajdonostársnak bérbeadóként kell szerepelnie. Természetesen, ha a tulajdonostársak egy egyik tulajdonost meghatalmazzák a bérleti szerződés megkötésére, az is megoldás lehet, azonban fontos, hogy a bérbeadásról a tulajdonostársaknak közösen kell dönteniük.

Ha nem értenek egyet a tulajdonosok?

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a tulajdonostársak nem értenek egyet az ingatlant érintő kérdésekben. Ilyen esetben a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Ebből következik, hogy amennyiben két tulajdonos fele-fele arányban tulajdonosa az ingatlanban, sajnos minden, az ingatlan használatával, birtoklásával kapcsolatos kérdésben meg kell állapodniuk, megegyezésre kell jutniuk.

Hogyan szabadulhat a közösködésből?

Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni, így a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül dönthet úgy, hogy a saját tulajdoni hányadát értékesíti egy harmadik személy részére. Lényeges azonban, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Amennyiben a tulajdonostársa a tulajdoni hányadra vevőt nem talál, közös tulajdon megszüntetése iránti perindításra van lehetőség, ha a tulajdonostársak peren kívül nem tudnak megegyezni a közös tulajdon megszüntetéséről. A közös tulajdon megszüntetéséről itt olvashat.