A leggyakrabban felmerülő kérdés: jobbról előzni mindig tilos?
Szinte bárki, aki életében akár csak egyszer ült gépjárműben és utazott autópályán ismeri azt a jelenséget, amikor egy lassabb gépjármű halad a belső forgalmi sávban, egy gyorsabb pedig megpróbál előzni jobbról, a külső sávon. Szerencsés esetben egy-egy ilyen manőver nem jár balesettel, ám a nagy sebességgel haladó gépjárművek, teherautók, adott esetben motorosok között akár életveszélyes is lehet egy ilyen előzés. Mindezek ellenére a jelenség rendkívül gyakori a hazai autópályákon, így felmerülhet a kérdés: vajon szabályos-e ez a fajta előzés a KRESZ rendelkezései alapján?
Mit mond a KRESZ?
A KRESZ egyértelműen rögzíti, hogy az előzést főszabály szerint balról kell végrehajtani. A főszabály szerint tehát autópályán sem lehet jobbról előzni, az szabálytalannak minősül. A főszabály alól három kivételt határoz meg a KRESZ, melyből kettő biztosan nem fordul elő autópályán.
A kivételek alapján csak jobbról szabad előzni
- azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten ennek foglaltaknak megfelelően helyezkedik el, valamint;
- azt a villamost, amely az úttest közepén – egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán – levő pályán közlekedik.
Nem nehéz belátni, hogy egyetlen autópályán sincs lehetőségünk balra kanyarodni, valamint azt sem, hogy villamos sem közlekedik egyik autópályán sem.
A harmadik kivétel alapján jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. Ilyen figyelmeztető jelzést használó gépjármű lehet például az autópálya közepén elhelyezkedő sövényt nyíró, karbantartó gépjármű, amelyet ezek alapján jobbról is előzhetünk kellő körültekintés mellett.
Összefoglalva tehát a KRESZ nem tesz kivételt az előzés szabályai alól abban az esetben sem, hogyha a lassabban haladó gépjármű sofőrje nem tesz eleget jobbratartási kötelezettségének. A gyorsabban haladó gépjármű vezetője akkor jár el teljes jogszerűen, hogyha ilyenkor kivárja azt, hogy a lassabb gépjármű sofőrje kisoroljon a külső sávba.
De mi minősül pontosan előzésnek?
Szintén ismert szituáció az is, amikor városon belül, egy több forgalmi sávból álló úton (mint például Budapesten a Váci út) az egyes sávokban nem ugyanolyan tempóban tudnak haladni a gépjárművek. A fenti szabály alapján ilyenkor sem haladhatnának el a jobb oldali sávokban közlekedők a bal oldalon lévő sávokba araszoló autók mellett?
A válasz abban rejlik, hogy a KRESZ alapján különbséget kell tenni az előzés és az elhaladás között. Előzésnek minősül a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében azonban a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek. Fontos azonban kiemelni, hogy elhaladás esetén a gépjárművek nem térnek vissza a belső forgalmi sávba, ezért magatartásuk nem minősül előzésnek. Az azonban már a hatóságok, bíróságok mérlegelési körébe tartozik, hogy pontosan milyen időtartamon belül kell visszatérnie a gépjármű vezetőjének a belső sávba ahhoz, hogy magatartása előzésnek minősüljön.
Összefoglalva tehát még autópályán sem előzhetjük meg a lassabban haladó gépjárművet jobbról. A szabályok megszegőivel szemben pénzbírságot szabhatnak ki az előzés szabályainak megsértése miatt. Mindig vizsgálandó azonban, hogy ténylegesen történt-e előzés, avagy két gépjármű egymás melletti elhaladásáról beszélhetünk csupán.