Mi a törvényes öröklési rend?

Törvényes öröklési rendet a Polgári törvénykönyv határozza meg. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az örökhagyó nem készített végrendeletet a halála esetére, hanem vagy tudatosan, vagy csak véletlenül a törvény „öröklési sorrendjére” hagyatkozott. Az örökhagyó akarata az elsődleges, de ha a végrendelkezés elmarad, akkor a jogalkotó törvényben határozza meg az öröklési sorrendet, azaz a törvényes öröklési rendet.

Azt nagyjából a többség is tudja, hogy az elhunyt után elsősorban a gyermekei örökölnek, több gyermek esetén pedig egyelő arányban. Ha az örökhagyónak halálakor házastársa is van a leszármazó örökös mellett, akkor a házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint a hagyaték többi részéből egy gyermekrészt örököl. Osztályos egyezségben az érintettek dönthetnek úgy, hogy a házastárs számára a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosítanak.

A további sorrend attól függően alakul, hogy vannak-e a kieső örökösök helyén további örökösök. Ezt a törvény nagyon szépen levezeti, sőt az is előfordulhat, hogy amennyiben semmilyen további törvényes örököse nincs az örökhagyónak, akkor végső soron a Magyar Állam válik örökössé.

Mi a végrendeleti öröklés?

Az örökhagyó természetesen az életében már eleve rendelkezhet akként, hogy nem a törtvényes öröklési rend szerinti személyt nevezi meg örökösének, vagy nem olyan mértékben, ahogy azt a törvény rögzíti. Ennek oka az, hogy az örökhagyó akarata az elsődleges…. De! És ezen a ponton jön szóba a kötelesrész intézménye is.

Mi az a kötelesrész?

Kötelesrész tulajdonképpen a hagyatéknak az a része, melyet az örökhagyó leszármazója (például gyermeke), házastársa, szülője kapcsán biztosít a törvény, ha esetleg nem az ő javukra végrendelkezett az örökhagyó, hanem egy harmadik személy részére, és végrendelet hiányában ők lennének a törvényes örökösök. Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. A kötelesrész iránti igény egyébként öt év alatt évül el.

Fontos, hogy kitagadás esetén nem jár kötelesrész az arra jogosult számára. A kitagadásról szintén az örökhagyó rendelkezhet érvényesen, mégpedig a végintézkedésében. A kitagadás akkor lesz érvényes, amennyiben a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. A törvény pontosan meghatározza, hogy melyek lehetnek a kitagadási okok. Ekként ilyen ok lehet – a teljesség igénye nélkül – ha az érintett az öröklésre érdemtelen lenne vagy az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, esetleg az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette vagy például erkölcstelen életmódot folytat.