Jobb a békesség!

Nem cserélik ki a cipőt? Nem javítják meg a hibás műszaki cikket? A következő lépés a bíróság? Alternatív megoldás is létezik.

Nem kell azonnal a bíróságra menni, segítségünkre lehet a vita gyors és hatékony rendezésében a Békéltető testület. A Testület eljárásának célja az, hogy a fogyasztók és a vállalkozások között felmerült vitás ügyeket akként rendezze, hogy a felek között egyezség jöjjön létre, amennyiben azonban egyezség nem születik, határozatot hoz a vita rendezése érdekében. A Békéltető testület eljárásának nagy előnye, hogy a testület teljesen független, és nagyon rövid határidőn belül döntés születik az ügyben.

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával, és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

Kiemelten fontos azonban, hogy a testület eljárását csak a fogyasztó kezdeményezheti, mint magánszemély, a gazdálkodó szervezetnek nincs lehetősége az eljárást megindítani. A testület eljárásnak megindítása előtt azonban a fogyasztónak meg kell kísérelnie közvetlenül a vállalkozással rendezni panaszát, és csak ennek sikertelensége esetén kezdeményezheti a békéltetést.

Ideális esetben az eljárás során egyezség születik, melyet a testület kötelező érvényű határozatba foglal, mely határozat azonos érvényű a bíróság határozatával, így amennyiben azt a vállalkozás nem teljesíti, végrehajtási záradékkal is el lehet látni. Amennyiben nem születik egyezség, a testület határozatot hoz, mely lehet kötelező határozat, illetve ajánló határozat is.

Ha a bepanaszolt gazdálkodó szervezete az eljárás során arról nyilatkozik, hogy a tanács döntését kötelezésképpen fogadja el, aláveti magát, akkor a tanács minden esetben kötelező határozatot hoz,
melyben foglaltakat a vállalkozás köteles teljesíteni. Amennyiben a kötelezésnek nem tesz eleget, a határozatban foglaltak végrehajtását a bíróságtól kétheti a fogyasztó.

Ajánló határozatot abban az esetben hoz a tanács, amennyiben a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy az eljárásban nem vesz részt. Ebben az esetben a testület döntése nem kötelező a gazdálkodó szervezetre, következménnyel azonban mindenképpen jár, hiszen amennyiben a fogyasztó a testületnek jelzi, hogy a gazdálkodó szervezet nem hajtotta végre a határozatban foglaltakat, a testület ezt jelzi a fogyasztóvédelmi hatóságnak, aki ezt akár nyilvánosságra is hozhatja.