Szolgálati nyugdíj és alapvető emberi jogok

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a kor-kedvezményes szolgálati nyugdíjban lévők (rendőrök, tűzoltók, stb.) nyugellátását megszüntető alkotmánymódosítás került az Országgyűlés elé.

A javaslatot már meg is szavazták, ami hatalmas elégedetlenséget keltett a nyugállományba vonult hivatásosoknál. Mivel hazánkban az Alkotmány ellen nem lehet jogi eszközökkel fellépni, ezért az érdekvédelmi szervezetek a nemzetközi bíróságok felé fordulnak segítségül. Vajon mennyi esélyük van ezeken a jogi fórumokon?

Két nemzetközi fórum felé kívánnak fordulni az érdekvédelmi szervezetek, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római Egyezményt és az azt kiegészítő 1952. évi Párizsi Egyezményt alkalmazza valamint az Európai Unió Bíróságához, amely az Európai Unió Alapjogi Chartáját és joggyakorlatát tarja szem előtt döntései során.

Támadási felületet abban látnak, hogy álláspontjuk szerint a módosítás sérti a jóhiszeműség, a jogbiztonság, a visszaható hatály tilalma és a szerzett jogok védelmének elveit. A jóhiszeműség nehezen megfogható jogi fogalom, magában foglalja, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközöket a céljuknak megfelelően kell használni, azaz például az állam cselekménye akkor jóhiszemű, ha nem vezet az állampolgárok egyes csoportjait érintő jogok indokolatlan csorbításához. A jogbiztonság pedig egyfajta elvárás az állampolgároktól az állam felé, mellyel azt várjuk el a törvényhozó hatalomtól, hogy a rendelkezései követhetőek és betarthatóak legyenek. A szolgálati nyugdíj esetében, a jogbiztonság azért sérülhetett, mert az állam a saját törvénye alapján nyugdíjazta az állományt, majd később olyan rendelkezést hozott, amely szerint ezek a nyugdíjak megszüntethetőekké váltak. Az egyszer már megadott jogok visszavonásával jogbizonytalanság lépett fel. 

Gyakorlatilag az előző elvekből ered a visszaható hatály tilalma, amely egyszerűen annyit jelent, hogy az állam csak a jövőre nézve hozhasson rendelkezéseket, ne ítélhessen meg másként dolgokat, amelyek a jogszabály előtt már megtörténtek. Például közkeletű elv, hogy nincsen büntetés törvény nélkül, akinek az elkövetéskor cselekménye nem volt büntethető, az a cselekménye után hozott jogszabály alapján nem sújtható semmilyen büntetéssel. A szolgálati nyugdíjnál maradva ez azt jelenti, hogy a jelenleg korkedvezménnyel leszerelt állomány a leszereléskor hatályos jogszabályok alapján vonult nyugállományba. Az ezután bevezetett alkotmánymódosítás pedig a már megkapott nyugállomány elvonását segíti elő. A szerzett jogok védelme pedig főképp az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában jelenik meg. A Bíróság megállapította, hogy egyéni jogokat, avagy hasonló előnyöket biztosító jogszerű intézkedés visszaható hatályú visszavonása ellentétes az általános elvekkel. Egyébként a hazai jogrendszerben is találkozunk a szerzett jogok védelmével. Az Alkotmánybíróság korábbi döntésében rámutatott arra, hogy a szerzett jogok védelme a teljesedésbe ment, vagy egyébként véglegesen lezárt jogviszonyok érintetlenül hagyását, illetve a múltban keletkezett, tartós jogviszonyok megváltoztathatóságának alkotmányos szabályokkal való korlátozását jelenti. Hozzá kell tenni, hogy a hazai Alkotmánybíróság az Alkotmány "alkotmányosságát" nem vizsgálhatja, az abban foglaltakhoz ez a testület is kötve van. Ha maga az Alkotmány nyújt lehetőséget visszamenőleges korlátozásra, akkor az a hazai jogrendszerben támadhatatlanná válik. Ezért maradtak meg utolsó esélyként a nemzetközi jogi fórumok.