Kristóf tehát leparkolt úgy, ahogyan az előtte és a mögötte lévő gépjárművek is álltak. Két kerékkel a járdán, két kerékkel pedig az úttesten. Tekintettel arra, hogy többen is így hagyták éjszakára az autójukat, álmában sem gondolta volna, hogy bármilyen szabályszegést követ el. Az igazi hidegzuhany azonban reggel érte Kristófot. Autójához visszatérve egy mindenki által jól ismert, piros színű csomag várt rá a szélvédőn.

A közúti közlekedésnek része az is, hogy hol és miként állhatunk meg gépjárművünkkel.

Éppen ezért a parkolásnak is megvannak a maga szabályai a KRESZ-ben.

Ezek alapján megállni főszabály szerint az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. Főszabály szerint tehát parkolni az úttesten lehet, kivételes esetnek számít az, hogyha a gépjármű felállhat vagy rálóghat a járdára.

A járdán parkolás az alábbi feltételekkel valósulhat meg:

• jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi a járdán történő megállást,
• a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,
• a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és
•  a jármű tengelyterhelése az 1000 kilogrammot nem haladja meg.

A járdán a mozgásában korlátozott személy (vagy az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, az iskolabusz, a gyermekeket szállító autóbusz, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár az említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

Fontos, hogy a négy feltételnek együttesen kell meglennie. Tehát például hiába engedi meg jelzőtábla a járdán törtnő parkolást, büntetésre számíthatunk akkor, ha úgy állunk fel, hogy több, mint a járda felét elfoglaljuk.

Kristóf ügyét áttekintve elsőre nehezen érthető, hogy pontosan miért is kapott ő bírságot a járdán parkolás miatt. Az adott szakaszon ugyanis van tábla kihelyezve, illetve útburkolati jel is megengedi a járdán történő parkolást.

A Kristóf által készített fényképfelvételeken jól látszik, hogy a gépjármű a járda körülbelül egyharmadát foglalja el, 1,5 méter pedig szabadon marad a gyalogosok számára. Ekkor kértük meg Kristófot, hogy küldje meg számunkra forgalmi engedélyének másolatát, amiből sajnos egyértelműen kiderült, hogy a vezetett autó össztömege 2110 kilogramm.

Mivel a tengelyterhelést úgy kapjuk meg, hogy a gépjármű össztömegét elosztjuk a tengelyek számával – azaz kettővel – sajnos egyértelmű, hogy Kristóf esetében ez meghaladja az 1000 kilogrammot.

A fentiek tanulsága álláspontunk szerint az, hogy nem csak az utakon kihelyezett táblákra kell figyelni közlekedésünk, illetve parkolásunk során, hanem a forgalmi engedélyben szereplő adatoknak is nagy jelentősége van a szabályok teljeskörű betartása érdekében.