Melyek is azok a szabályok, amik közigazgatási bírságot vonnak maguk után? A gépjármű üzemben tartója, illetve meghatározott esetekben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel

a; a megengedett legnagyobb sebességre,

b; a vasúti átjárón való áthaladásra,

c; a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,

d; a járművel történő megállásra és várakozásra,

e; az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

f; a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra,

g; a természet védelmére

vonatkozó egyes előírások betartásra kerüljenek.

A bírságtételek nem változtak
Ha fenti előírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben 
30 000 forinttól 300 000 forintig terjedő közigazgatási bírságot kell kiszabni.

Fontos szabály, adott esetben megfelelő védekezés lehet, hogy a közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

Új határidők
Nézzük az eljárási határidőket, amiket jelen változás érint: az eddig hatályos szabályozás szerint a bírságot a hatóság a fenti szabályszegések esetében az előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Az így meghatározott határidő jogvesztőnek minősült. A határidő számítása során a bírságot akkor lehetett kiszabottnak tekinteni, ha a határozatot az ügyfélnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerint kézbesítették.

A jogszabály ezen rendelkezésre alapján a 60 napos jogvesztő határidő elmulasztása miatt sok esetben a határozatot eredményesen lehetett megfellebbezni, amelynek eredményeként a hatóság az elsőfokú határozatot megsemmisítette. A határidőt semmilyen címen nem lehetett meghosszabbítani. A 60 napos határidőbe mindennek bele kellett férnie: a hatóságok közötti iratmozgatásnak, az ügyfél irat betekintési joga gyakorlásának, és ami a kézbesítésnek is, a határozatot 60 napon belül az érintettnek a kezébe kellett kapnia.

Az új, 2011. január elsejétől hatályos szabályok szerint a hatóság határozatát az ügyfél részére az előírás megszegését követő 90 napon belül kézbesíti. Ennek kiegészítése, hogy a fenti szabályszegések miatt indult első fokú eljárást az előírás megszegését követő hat hónapon belül be kell fejezni.

A törvény szerint az elkövetéstől számított hatvan nap áll rendelkezésre a hatóságnak az eljárás lefolytatására, amely a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály szerinti ügyintézési határidő. Ez a rendelkezés azonban nem eredményezheti, hogy a hatóság az elkövetéstől számítva bármikor eljárást indíthat, ezért a jogbiztonság érdekében a törvény meghatározza, hogy az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegések miatt a cselekmény elkövetésétől számított hat hónapon túl közigazgatási eljárás nem indítható.

Ismét kimaradt a jogvesztő határidő
A törvény indokolása szerint az ügyintézési határidőn belül a hatóságnak nem csupán a döntést kell meghoznia. E szabály alapján nem elegendő, hogy a határozathozatal megtörténjen, hanem ezt követően haladéktalanul – még az ügyintézési határidőn belül – intézkedni kell a hatóság döntésének közlése (a postára adás) érdekében. Sajnos ez eredményezheti azt, hogy egy hat hónapon belüli dátummal ellátott határozatot csak jóval később kap meg a közigazgatási bírságolással érintett ügyfél. Jogvesztő határidőt ugyanis a rendelkezés ismét nem tartalmaz. Így támadási felület az eljárási határidők oldaláról tulajdonképpen nem lesz.

Az ehhez hasonló eljárási szabály a korábbi, 60 napos jogvesztő határidőt kimondó jogszabály előtt is parttalanná tette a jogszabályi rendelkezést. Most ismét ugyanerre számíthatunk. A változtatás indokolása szerint az ügyek egy részénél a jogvesztő határidő nem volt tartható. A cselekmény elkövetésétől az eljárás megindításáig – mivel a felvételeket több szervezeti egység készíti – több nap is eltelhet.

Az eljárás megindításáról szóló értesítéshez, az egyéb eljárási cselekményekhez az ügyfél jogainak biztosításához szükséges időtartam – például annak érdekében, hogy az ügyfél élhessen kimentési jogaival, az eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított 22 nap múlva kerül sor a bírság kiszabására, vagy az irat-megismerési jog gyakorlásának biztosítása, amely akár több hetet is igénybe vehet – már önmagában a jogvesztő határidő beálltát eredményezheti.

Ez ahhoz vezetett, hogy az ügyek egy részében az eljárást a határidő eltelte miatt meg kellett szüntetni, amely a törvénymódosítás indokolása szerint az objektív felelősség létjogosultságát kérdőjelezte meg.

Az új előírásokat csak a 2011. január elsejét követően indított közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni, a korábban indult és a folyamatban levő eljárásokban nem.