A korlátolt felelősségű társaság egyik lényegi ismertetője, hogy a tagok nem felelnek a társaság tartozásaiért. Ez alól vannak kivételek. Ugyanígy azzal is számolni kell, hogy ügyvezetőként szintén felelősség terheli az érintett személyt a kft. vonatkozásában.
A kft. ügyvezetője, vezető tisztségviselőnek minősül a társasági jogi szabályok alapján. Az ügyvezető felelőssége több területen jön szóba:
Lehetséges olyan eset, amikor az ügyvezető, ilyen minőségében, munkaviszonya keretében kárt okoz másnak, vagy a kft-nek. Ezeket az eseteket a Polgári Törvénykönyv rendezi. Eszerint, ha az ügyvezető munkavállalóként a munkaviszonyával összefüggésben okoz kárt másnak, akkor ezért a károkozásért a kft. felel a harmadik személy irányába. Ez alól azonban van kivétel. Ugyanis, ha az ügyvezető szándékosan másnak kárt okoz, akkor a kft. és az ügyvezető egyetemlegesen tartozik ezért helytállni.
Szándékos károkozás esetén – ha a kft. kifizeti az ügyvezető által okozott kárt – akkor a munkajogi szabályok alapján – megtérülésre tarthat igényt. A kft. ugyanis az ügyvezető szándékos vagy súlyosan gondatlan munkavállalói károkozása esetén, a teljes kár megtérítését követelheti tőle, míg gondatlan károkozás esetén – főszabály szerint – négy havi távolléti díjának megfelelő kártérítési határ van.
A helyzetet tovább specifikálja, ha az ügyvezető egyben – a munkaszerződése alapján – vezető állású munkavállalónak minősül. Ekkor ugyanis teljesen mindegy, hogy a károkozása gondatlan volt, vagy szándékos, sajnos a teljes kár megtérítésére köteles.
Ha az ügyvezető a tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el, akkor a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint alakul a felelőssége. Ebben az esetben az ügyvezető a szerződésszegésre vonatkozó szabályok alapján felel a kft-vel szemben, míg a harmadik személy számára okozott károk esetében, szintén a kft. tartozik helytállni. Ha pedig a károkozás szándékos, akkor az ügyvezető és a kft. szintén egyetemleges felelősséggel tartozik.
Aki gyakorlott, tapasztalt ügyvezető, az tudhatja, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében lehetőség van arra, hogy a kft. taggyűlése a felelősség vonatkozásában, úgynevezett felmentvényt adjon. Ezt a taggyűlés az ügyvezető kérelmére bocsátja ki, az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetői tevékenyég megfelelősége igazolására.
Ha az ügyvezető megkapta a felmentvényt, akkor ennek az a következménye, hogy a kft. csak akkor fog tudni utóbb fellépni a számára okozott kárigény érvényesítése miatt, ha sikeresen bizonyítja, hogy a felmentvény megadásának alapjául szolgáló tények, adatok valótlanok, vagy hibásak voltak. Így a felmentvény, nyilvánvalóan szűkíti – bár nem zárja ki – az ügyvezető felelősségét.