Hideg zuhany érheti a cascót lelkiismeretesen fizetőt is

A D.A.S. a Napi Gazdaságban  

Változás a gépjármű tulajdonosának személyében.

A hétköznapi autós úgy gondolja, mivel rendelkezik casco biztosítással, ha ellopják vagy – nem neki felróhatóan – valamilyen sérülés éri a járművet, kárát fedezi a biztosító.

Megtörténhet azonban, hogy biztosítása részleteit ugyan lelkiismeretesen fizeti, mindezek ellenére mégis hátrány éri. A D.A.S. Jogvédelmi szakértőjének írása.

Az új gépkocsik többségét nem készpénzben fizetjük ki, és a különböző konstrukciók (lízing,tartós bérlet) esetében a finanszírozók szinte kivétel nélkül minden esetben előírják casco biztosítás létesítését. Ez különböző formában történhet: akad, hogy ezek megkötését a részletvásárló kötelességévé teszi a hitelszerződés és a bank kedvezményezettként szerepel. Létezik olyan konstrukció, hogy a havi részletek összegébe foglalják bele a biztosítási díjat is, ami azzal jár, hogy a biztosítási szerződést a finanszírozó az autós pénzén, de közvetlenül a maga javára és nevére köti meg.

Ami a konkrét esetet illeti: az ügyfél tartós bérleti szerződést kötött, és annak lejártakor meggyőződéssel hitte, hogy a casco biztosítás továbbra is él. Változatlanul fizette a díjakat, noha a gépjármú tulajdonosának személyében változás történt: a finanszírozó bérbeadó helyett a bérlő hozzátartozója vált a gépkocsi tulajdonosává, és a hozzátartozó vásárolta meg a bérbeadótól a kocsit. A casco biztosítás változatlan fenntartását a közeli hozzátartozói kapcsolatra, a közös használatra figyelemmel az ügyfél aggálytalannak látta – arról nem is szólva, hogy a biztosító is folyamatosan befogadta a díjakat. A baj csak a határozott idejű bérlet lejárta utáni tulajdonosváltást követően, egy évvel később következett be. Ekkor a gépkocsi összetört, ugyanakkor a biztosító tulajdonosváltozás miatti érdekmúlás címén, a biztosítási szerződés egy évvel korábbi megszűnésére hivatkozással megadta a kár kifizetését. Állította: a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek egy évvel korábbi megszűnése – a törvény rendelkezése alapján – a biztosítási szerződést is visszafordíthatatlanul megszüntette. Hiába érvelt az autós, miszerint a vagyontárgy megóvásához fűződő érdekében semmiféle változás nem következett be attól, hogy az autót nem egy idegen cégtől bérli, hanem közeli hozzátartozójától kapja rendszeres használatra. A biztosított vagyontárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás szükségszerűen a biztosítási érdek megszűnéséhez is vezet, mutatott rá a bíróság, és elutasította az egyébként folyamatosan díjat fizető autós részére a kárrendezést.

Úgy vélem, a bíróság döntése esetében tévedésről beszélhetünk. Az érdekeltség fennállását a törvény nyilvánvalóan kármegelőzési okokból teszi a biztosítás érvényes megkötésének előfeltételévé, mondván, nem fog a dologra vigyázni az, aki nem érdekelt a biztosítási esemény elkerülésében, a vagyontárgy megóvásában. Ám ha a jog elismeri a bérlő érdekeltségét a vagyontárgy megóvásában a biztosítási szerződés megkötésekor – amikor a bérlő fizet-, nos, akkor semmilyen ésszerű ok nincs arra, hogy a bérbeadó személyében bekövetkezett változás (a használati jog folytatódása esetén!) ebben bármilyen változást hozzon.

A kérdést megítélésem szerint a Legfelsőbb Bíróságnak kell a helyére tennie, addig is mindenkinek ajánlom: a gépkocsi tulajdonosának személyében bekövetkező valamennyi változás esetén inkább kössön új biztosítást.