Mi is a hibás teljesítés?
A hibás teljesítésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyv és egyes fogyasztóvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Leegyszerűsítve hibásan teljesít az eladó abban az esetben, ha az érintett terméket vagy szolgáltatást nem a szerződésnek, vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek megfelelően adja, nyújtja.
Hibás teljesítésen belül – nagyon leegyszerűsítve – megkülönböztetünk jótállási és kellékszavatossági kötelezettséget. Ezeknek a jogintézményeknek a szabályairól itt olvashatnak.
Ha a hibás teljesítés bizonyítható, akkor a törvény meghatározza azokat az igényeket, melyet a vásárló előterjeszthet az eladóval szemben.
Melyek a hibás teljesítésből eredő igények?
Akár jótállás, akár kellékszavatosságról van szó, az érvényesíthető igények köre a Polgári Törvénykönyv alapján ugyanazok. A törvény egyfajta sorrendiséget állapít meg. Ekként a jogosult választása szerint elsődlegesen a termék kijavítását, illetve kicserélését kérheti. Ezzel nem élhet a vásárló, ha a választott igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az eladónak, valamelyik másik hibás teljesítésből eredő igénnyel összevetve, aránytalanul magasabb költséget eredményezne. Ez lefordítva azt jelenti, hogy amennyiben egy terméket kijavítani olcsóbb, kedvezőbb költségű, mint teljes mértékben kicserélni, akkor ezen az alapon az eladó ragaszkodhat ahhoz, hogy a kijavítási kötelezettségének tesz eleget.
Tipikusan, de nem kizárólagosan, másodlagos igényként jöhet szóba a termék, illetve szolgáltatás vételárának, azaz az ellenszolgáltatás arányos árleszállítása. Jelentős hiba esetén annak sincs akadálya, hogy a vevő a szerződéstől elálljon. Itt fontos, hogy valóban jelentős, tehát akár például a termék működését komolyan befolyásoló hibának kell ahhoz fennállnia, hogy az elállás megalapozott legyen. Ebből az is következik, hogy egy termék vonatkozásában n Ez az elállás leegyszerűsítve azt eredményezi, hogy a szolgáltatások tulajdonképpen visszajárnak, tehát a terméket vissza kell adja a vevő, míg a vételárat vissza kell, hogy fizesse az eladó.
Sok esetben, a történések akként alakulnak, hogy az eladó mindent vitat és a vevő hiába szólította fel a termék kijavítására, annak sem tesz eleget. Ekkor korábban, minden megkötés nélkül akár fogyasztói szerződésről volt szó, akár nem, egészen egyszerűen megtehette azt a vásárló, hogy más vállalkozót kért fel a kijavításra és ennek a költségét érvényesítette az eladóval szemben. A Polgári Törvénykönyv ezen a ponton azonban, nem is olyan régen módosításra került, és a fogyasztókra már más szabályok vonatkoznak.
Eszerint a fogyasztó, ha ingóság adásvételéről, vagy digitális tartalom szolgáltatásáról van szó, akkor már nem élhet a fenti lehetőséggel, tehát nem dönthet úgy, hogy más vállalkozót van be a folyamatba. A fogyasztó immáron a hibát a kötelezett, azaz az eladó, vagy szolgáltató költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt. Ebből az is következik, hogy a javítást egyedül az eladó végezheti el. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a kötelezett mindezt megtagadja?
A jogosult vagy a kijavításra történő kötelezést fogja a továbbiakban bírósági úton érvényesíteni, vagy áttérhet más, hibás teljesítésből eredő igényre.
A hibás teljesítéssel összefüggő lehetőségekről itt olvashat részletesen.