Mi pontosan a munkavállalói biztosíték?
A munkavállalói biztosíték egy olyan pénzösszeg, amit a munkavállaló ad a munkáltatónak abból a célból, hogy a munkáltatónak okozott kárt ebből térítse meg. A munkavállaló tehát előre, egy jövőben esetlegesen általa okozott károkozás esetére nyújt biztosítékot a munkáltató számára. Fontos azonban, hogy a munkavállalói biztosítékra szigorú szabályok vonatkoznak, az nem mindig, minden munkavállalótól követelhető és felhasználásának is megvannak a maga szabályai.
A munkavállalói biztosítékra vonatkozó szabályok
Az egyik talán legfontosabb szabály, hogy csak a felek, vagyis a munkáltató és munkavállaló közti írásbeli megállapodás alapján lehet biztosítékot kérni a munkavállalótól. A munkavállalói biztosíték nyújtása tehát mindig a felek egybehangzó és szabad akaratnyilatkozatán alapszik.
Magát a megállapodást tartalmazhatja a munkaszerződés, vagy akár külön szerződés is. Érvényesen a munkaáltató egyoldalúan nem írhat elő ilyen jellegű kötelezettséget a munkavállaló számára. A megállapodás akár a munkaviszony létesítésekor, akár később, annak fennállása alatt létrejöhet.
Fontos továbbá, hogy a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyve meghatározza azt is, hogy milyen jellegű munkakör esetében kérhető a munkavállalótól biztosíték nyújtása. Munkavállalói biztosítékban akkor állapodhatnak meg a felek, hogyha a munkavállaló
- munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy
- az előzőekben említettek teljesítését közvetlenül ellenőrzi.
A fentiek alapján tehát jogszerűen köthető munkavállalói biztosíték nyújtására irányuló megállapodás például egy pénztárossal, ugyanakkor egy kizárólag adminisztrációs feladatokat ellátó irodai dolgozóval nem feltétlenül.
További fontos szabály, hogy a biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt pedig a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.
A munkavállalói biztosíték a felek által, megállapodásukban rögzített időpontban esedékes. A munkáltató ugyanakkor a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni. A biztosíték összegét tehát a munkáltatói vagyonhoz képest elkülönítetten kell kezelni, az nem használható fel semmilyen más célra, kizárólag a munkáltatói kártérítési igény kielégítésére.
A biztosítékot a munkáltató kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére, a munkabérből való levonás szabályai szerint használhatja fel. Ennek értelmében a biztosítékból való levonásra a munkavállaló hozzájárulása, a munkáltató jogerős fizetési felszólítása, vagy valamilyen jogerős és végrehajtható határozat alapján van lehetőség.
Amennyiben a munkavállaló részéről a munkaviszony fennállása alatt nem történik olyan károkozás, amely miatt a fenti feltételek mellett a biztosíték összege felhasználásra kerül, úgy az – vagy annak megmaradt része – visszajár a munkavállaló számára. Sőt, a munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha
- a munkavállaló munkaköre megváltozik és így a biztosítékadás feltételei már nem állnak fenn, vagy
- munkaviszonya megszűnik.
Összefoglalás
A munkavállalói biztosíték napjainkban nem elterjedt, szinte elvétve alkalmazzák a munkavállalók és a munkáltatók. A jogszabály azonban megteremtette annak alapját, hogy bizonyos, szűken meghatározott munkakörök esetén lehetőségük legyen a feleknek megállapodniuk abban, hogy munkavállaló biztosítékot nyújt a munkáltató számára. Az új Munka Törvénykönyve már 2012-ben bevezette a munkavállalói biztosíték jogintézményét, az elmúlt tíz évben azonban nem terjedt el széleskörben, így várhatóan a jövőben is igen szűk körben fogják alkalmazni azt a munkaviszony alanyai.