Mi is az a hibás teljesítés?

Szerintem száz százalék, hogy olvasóink mindegyikének volt már olyan vásárlása, ahol a termék hibás volt. Ha valakivel fogyasztóként fordul elő ilyen, kedvezőbb helyzetbe kerül, mivel a Polgári Törvénykönyv, és egyéb rendeletek bizonyos határidőn belüli hiba esetén eleve abból indul ki, hogy a termék már a teljesítéskor hibás volt. Ekként legfeljebb az eladóra fog az a teher esni, hogy igazolja a hibás teljesítés miatti mentesülését.

A Polgári Törvénykönyv egyértelműen kimondja, hogy az eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ez alól a szabály alól kivételt képez az az eset, ha jogosult, tehát a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Jótállás és kellékszavatosság

Hibás teljesítésen belül megkülönböztetünk két nagy csoportot. Az egyik a jótállás, míg a másik a kellékszavatosság.

Jótállásról vagy köznapi elnevezésével garanciáról akkor beszélünk, amikor az eladó, vagy a szerződés alapján magára nézve vállalta, vagy a jogszabály alapján kötelezően helytállni tartozik a hibás teljesítéséért, mivel az ezekben meghatározott időn belül valamilyen hiba keletkezett a termékben. Egyes, tartós fogyasztási cikkek esetében például külön rendelet határozza meg azt, hogy legalább 1 éves jótállási határidő áll fenn ezekre a termékekre. Az újépítésű ingatlanok vonatkozásában szintén külön rendelet szól arról, hogy az ingatlan egyes alkotóelemeire, mint például a nyílászárókra, vagy a tetőre milyen mértékű garanciát köteles az eladó nyújtani. Ez lehet 3, vagy 5 vagy akár 10 éves időtartam is.

Az eladó csak akkor mentesül a jótállási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Tehát ebből az következik, hogy amennyiben egy új hűtőre 1 éves jótállás áll fenn, és a vásárlást követő 6 hónap elteltével ez a hűtő meghibásodik, akkor a vevőnek elegendő azt bizonyítania, hogy milyen hibajelenség áll fenn. Ezt természetesen az eladó számára be is kell jelentenie, és ilyenkor az eladónak a hibás teljesítését ki kell küszöbölnie. Ugyanakkor, ha az eladó bizonyítja azt, hogy a hűtő meghibásodása netán a vevő olyan magatartásából ered, mely nemrendeltetésszerű (például leszakította hűtő ajtaját), akkor mentesül a helytállási kötelezettsége alól. Tehát itt a törvény abból indul ki, hogy a garanciális határidőn belüli meghibásodásért mindenképp felelnie kell az eladónak.

A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Mi az a kellékszavatosság?

A kellékszavatosság jogintézménye szintén az eladó hibás teljesítéséhez kapcsolódik. Ugyanis az olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A kellékszavatosság a jótálláshoz képest abban különbözik, hogy – bizonyos kivételekkel, melyeket a Polgári Törvénykönyv határoz meg – a vevőnek kell elsődlegesen mindent bizonyítania, tehát azt, hogy a hibajelenség fennáll, hogy azért az eladó felel és ez a hiba a törvényben előírt határidőn belül keletkezett.

A törvény nem teszi lehetővé azt, hogy korlátlan ideig érvényesíthesse a vevő a hibás teljesítésből eredő jogait, tehát erre határidőt szab meg. A jogosult a kellékszavatossági igénye ugyanis a teljesítés időpontjától számított 1 év alatt évül el. Ha azonban a vevő fogyasztó (tehát nem gazdálkodó szervezetként vásárolta meg az új terméket), akkor a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 2 év alatt évül el. Ha a fogyasztó netán használt terméket vásárolt, akkor a kellékszavatossági idő minimum 1 év lehet.

Ha a kellékszavatossági igény megalapozott, akkor a vevő az alábbi igényekkel élhet az eladóval szemben. A vevő elsősorban kijavítást vagy kicserélést igényelhet. Ez alól kivételt képez az, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne. Ez utóbbi általánosságban – nyersen fogalmazva – azt jelenti, hogy amennyiben a termék javítható és ez kevésbé költséges az eladónak, akkor a vevő nem kérhet termékcserét.

Ha pedig a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, akkor a vevő áttérhet vételár arányos leszállítására vagy – a törvényben meghatározott kivétellel – a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a hiba jelentős mértékű.

Fontos gondolat, hogy új szabályként lépett életbe, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti – ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló – szerződés esetén a fogyasztó a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt, tehát ebben az esetben az eladótól, vagy szervizétől tudja a javítást kérni.