Mi számít különvagyonnak?
Ez alól van azonban néhány kivétel. Ezeket összességében különvagyonnak hívjuk. Így nem tartozik a házassági közös vagyonba például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy. 5 év elteltével azonban ez is közös vagyonná válik, ha az életvitelt szolgálja. Külön vagyon továbbá a házasság alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve a szellemi tulajdon, vagy a házastárs személyi sérelme miatt kapott sérelemdíj.
Házassági szerződés
A házastársak egymás között, a vagyoni viszonyaikat szerződésben rendezhetik. Dönthetnek úgy, hogy vagyonuk egy része válik házassági vagyonközösségé, de akként is, hogy azt teljesen kizárják. A szerződési szabadság tehát lehetővé teszi, hogy a leendő házastársak, vagy már házastársak döntsenek arról, hogy egyáltalán létrehozzanak házassági vagyonközösséget. Ez egy jó és előrelátó megoldás arra az esetre, ha a házasság megromlana, akkor tisztán rendezi a szerződés a vagyoni viszonyokat.
A házassági szerződés megkötésének feltételei
Van néhány követelmény, melyet a feleknek a szerződés érvényességéhez be kell tartaniuk. Így azt vagy közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az sem árt, hogy ez ekként létrejött és aláírt szerződést – annak érdekében, hogy az 3. személlyel szemben is érdemben hivatkozni lehessen rá – célszerű a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába is bevezetni. Az is előfordulhat, hogy a házastárs esetleg nem töltötte be a 18. életévet, vagy egyébként korlátozottan cselekvőképes. Ebben az esetben a szerződés érvényességéhez mindenképpen gyámhatósági jóváhagyás is szükséges.
A házassági szerződés módosítása és megszüntetése
Semmi akadálya nincs annak, hogy az érvényes házassági szerződést a felek szabadon módosítsák, vagy akár a jövőre nézve megszüntessék. Ez utóbbi leggyakoribb formája a közös akarattal törtnő módosítás, vagy megszüntetés.