Az osztatlan közös tulajdonról

Az osztatlan közös tulajdon pontosan az, amit neve is sejtet. Az ingatlanok példájánál maradva ez azt jelenti, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van és nincs olyan megállapodás közöttük, ami szabályozná, hogy ki, melyik részét használhatja az ingatlannak. Jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk mindazonáltal csak a közös tulajdonról rendelkezik és nem tesz különbséget osztatlan és „osztott” közös tulajdon között. A hétköznapi szóhasználatban azonban az osztatlan közös tulajdont akkor szoktuk használni, hogyha a tulajdonostársak között nincs olyan megállapodás, ami rendezné a használat egyes kérdéseit.

A közös tulajdon egyes kérdései

Közös tulajdon esetében tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogát azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

A közös tulajdonnal kapcsolatosan probléma a tulajdonostársak között akkor merül fel általában, hogyha a közös tulajdonban álló dolog vagy ingatlan hasznot hajt és abból nem mindenki részesedik egyenlő arányban, avagy éppen akkor, amikor arra költeni kell.

A dolog vagy ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg. Ugyanígy, ilyen arányban terhelik őket a dologgal, ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

Fontos ugyanakkor, hogy a tulajdonostársak főszabály szerint egyszerű szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Ez azt jelenti, hogyha például egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant a tulajdonosok bérbe kívánnak adni, akkor ehhez a többség hozzájárulása szükséges. Bizonyos esetekben ugyanakkor minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges egyes döntésekhez. Ilyen jellegű döntés az, hogyha valamilyen, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások merül fel, avagy ha az egész dolog, ingatlan feletti tulajdonjogot kívánják átruházni, az egész dolgot, ingatlant kívánják megterhelni vagy az egész dologra, ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállalást kívánnak eszközölni. Az egyhangú határozathozatalra jó példa ha egy ingatlan esetében értéknövelő beruházást kívánnak eszközölni a tulajdonostársak (például egy külső szigetelés felhelyezésével), avagy ha az egész ingatlant banki hitel fedezetéül kívánják bevonni.

Fontos ugyanakkor, hogy az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell. Erre az esetre jó példa egy viharban megrongálódott épület esetében a tető javításának költsége. A javítást közös tulajdonban álló ingatlan esetében bármelyik tulajdonostárs elvégeztetheti, a költségeket pedig tulajdoni hányadok arányában viselik a tulajdonosok.

És ha nem értek egyet a többséggel?

Előfordulhat olyan eset, hogy a közös tulajdonban álló dolgot, ingatlant érintő kérdésben szótöbbséggel hozott határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbségben lévő tulajdonosok jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár. Ebben az esetben az érintettek bíróság előtt kérhetik a határozat hatályon kívül helyezését. Ugyanez a helyzet akkor, hogyha vita van a tulajdonosok között abban, hogy egy adott munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.

Mi előny származik a közös tulajdonból?

Közös tulajodon esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egyik tulajdonostársunk a saját eszmei tulajdoni hányadát el kívánja adni, avagy azt bérbe kívánja adni, akkor lehetőségünk van arra, hogy jelezzük, az adott tulajdoni hányadot mi is készek vagyunk megvenni, bérleni ugyanolyan feltételekkel, mint az a személy, akinek azt a tulajdonostárs eladná vagy bérbe adná. Ezzel lehetőségünk van arra, hogy harmadik, „kívül álló” feleket megakadályozzunk abban, hogy a tulajdonközösségünk részévé váljanak.

És ha szabadulni akarok belőle?

Gyakran előfordul, hogy a közös tulajdon inkább átok, mint áldás. Amennyiben a közös tulajdonból szabadulni akarunk, mindig célszerű elsődlegesen a tulajdonostársaktól érdeklődni, hogy tulajdoni hányadunkat valaki megvásárolná-e. Amennyiben ez nem vezet a kívánt eredményre, úgy saját tulajdoni hányadunkat akár el is adhatjuk, amennyiben arra sikerül vevőt találnunk. Ebben az esetben ugyanakkor az elővásárlási jog szabályaira mindenképpen érdemes figyelemmel lennünk!

Végső esetben pedig bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdont szüntesse meg. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben osztja meg a bíróság, ha ez lehetséges.  A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába is adhatja. Ehhez főszabály szerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése is szükséges.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyának értékesítését rendeli el a bíróság és a vételárat osztja fel a tulajdonostársak között, tulajdoni hányaduknak megfelelően.

A bíróság ugyanakkor nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Összefoglalás

A fentiek alapján tehát az osztatlan közös tulajdon esetében van arra lehetőség, hogy a tulajdonostársak rendezzék, az adott dolgot vagy ingatlant ki és hogyan használja. A kiadások, költségek főszabály szerint a tulajdoni hányadok alapján illetik meg a tulajdonosokat, ugyanígy viselik a kiadásokat is. A közös tulajdon megszüntetésére pedig végső esetben bírósági úton van lehetőség.