A minap például az egyik híradó adását nézve, arra lettem figyelmes, hogy egy az utakat jégmentesítő gépjármű micsoda károkat okozott a tevékenysége során. Gondolhatjuk, hogy ez a gépjármű mekkora sérüléseket okozhatott azokban az ingatlanokban és parkoló autókban, amelyeket a jégmentesítő masszával végigszórt. A tél kapcsán erre a helyzetre is felkészülve, tekintsük át a károsultak lehetőségeit, és az igényérvényesítés módját!
Ha már a baj megtörtént, akkor jó, ha azonnal eszünkbe jut a kártérítési aranyszabály. Ez nem szól másról, minthogy a kár bekövetkeztének helyszínén és időpontjában célszerű a lehető legjobban dokumentálni a kárt. Hogy mi ennek az értelme? Egyáltalán! Miért vesződjön vele az ember? A bizonyítékok baleset időpontjában történő rögzítésének jelentősége a kártérítési igény érvényesítésének alapját képezi. Ugyanis, ahhoz, hogy egy károsult az igényét sikerrel elő tudja terjeszteni, és végső soron a kárát meg tudja téríttetni, többek között, mind a kárát, mind annak bekövetkeztét, és összegszerűségét kell bizonyítania. Mivel a polgári jog az úgynevezett szabad bizonyítási rendszert ismeri, ezért bizonyítékként sok minden funkcionálhat. Így a káresemény körülményeit video-, vagy fényképfelvételekkel, esetleg szemtanúkkal is egyaránt bizonyítani tudjuk. Mivel lényeges, hogy a bizonyítékok objektívek legyenek, ezért hasonló helyzetben javasolt a rendőrséget is értesíteni az esetről, és megkérni, hogy fáradjanak a helyszínre. A rendőrség jegyzőkönyv, vagy jelentés formájában dokumentálhatja a helyzetet, mely a későbbiekben, a kártérítési igény bizonyítási eljárása során, jól jöhet a károsultnak.
Az ingatlanban, vagy a parkoló autóban bekövetkezett kár összegét is sajnos igazolni kell, melynek legjobb formája egy javítási árkalkuláció beszerzése, vagy a javítási költséget igazoló számla benyújtása. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a javíttatás csak és kizárólag akkor történjen meg, amikor az ellenérdekű fél, vagy annak felelősségbiztosítója meg tudta tekinteni a kárral érintett ingatlant, vagy az autót, a maga sérült voltában. Ezt azért kell különösen kihangsúlyozni, mivel sajnos gyakori problémaként merül fel, hogy például az ellenfél még meg sem tudta tekintetni a sérült autót, de az már megjavításra került. Ekkor vehet a kárrendezés egy jogvitára érett irányt, ugyanis a károkozó, vagy annak biztosítója joggal mondhatja azt, hogy azt sem tudja, hogy mi sérült az autón, így nem látja igazoltnak a károkat, mi több, elutasítja a benyújtott kárigényt. Ez természetesen a károsultnak sem érdeke, így minden esetben célszerű a javítást azt követően megkezdeni, amikor az ellenérdekű fél a károsodott ingatlant, vagy autót megszemlézte.
Arról már szó esett, hogy milyen módon igazolhatjuk a kárunkat, azonban az igényérvényesítés iránya még kérdéses. Ha a jelen cikk felvezetőjében említett példánál maradunk, akkor a következő felelősök jöhetnek szóba. Egy településen a közutak üzemeltetésért elsősorban a helyi önkormányzatok felelnek. Azonban az önkormányzat nem minden, számára kötelezően fennálló feladatot tud ellátni, így a törvény lehetővé teszi a számára, hogy külön koncessziós szerződés alapján bizonyos speciális feladatok elvégzését, így például a jégmentesítést más gazdasági társaságra ruházza. Ezért történhet az, hogy bizonyos feladatokat köztisztasági társaságok látnak el. Abban az esetben, ha hasonló elven működik a jégmentesítés ellátása, akkor a károsultnak az igényét célszerű az önkormányzat, illetve a gazdasági társaság irányába is benyújtania, ugyanis a kárigény velük szemben lesz elsősorban előterjeszthető. Figyelem! Nagyon fontos, hogy a felelősséget minden egyes esetben külön vizsgálni kell, tehát mindig meg kell azt nézni, hogy az adott feladat delegálása, ellátása hogyan történt.
Mi van azonban abban a helyzetben, ha egy magánterületen (például áruházak parkolóiban), végez egy személy hó mentesítést, és miközben a havat takarítja okoz kárt a gépjárműben? Abban az esetben, ha ez a személy munkaviszonya keretében látta el ezt a feladatot, és ezzel összefüggésben okozott kárt, akkor a kárigény előterjesztésének iránya is másképpen alakul. A hatályos polgári szabályok alapján irányadó az a tétel, mely szerint, aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Azonban ezt a szabályt tovább finomítja a Ptk. akkor, amikor kimondja, hogy "ha az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős".
A károkozó személynek tehát alkalmazotti státuszban kell lennie. Az alkalmazotti minőséget a bírósági gyakorlat kiterjesztően értelmezi, ugyanis nemcsak kifejezetten a munkaviszony tartozik ebbe a körbe. Ennek alapján a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony is megalapozza a felelősséget.