A javaslatot valószínűleg még az idén el fogják fogadni, a közigazgatási bírságnál is vezet be újdonságokat amire jó felkészülni.

Fontos célja a javaslatnak, hogy biztosítsa a bírságok végrehajtását függetlenül attól, hogy az Európai Unión belül hol követték el a jogellenes cselekményt, illetve hogy az elkövetéskor használt járművet hol tartják nyilván. Ezért elképzelhető, hogy a külföldi rendszámú autósok is gondosabban választják majd meg a sebességet hazánk útjain.

Egyébként ebbe a körbe tartozik a biztonsági öv használatának elmulasztása, az ittas vezetés, a gyorshajtás, és a tilos jelzésen áthaladás. Ezeknél a szabályszegéseknél a javaslat lehetővé teszi azt is, hogy a helyszíni ellenőrzés alkalmával a bírság kiszabására határozathozatal nélkül kerüljön sor. Az elképzelés az, hogy a közúti forgalomban történő ellenőrzés során, ha az elkövető személye a helyszínen megállapítást nyer, a rendőrség a bírság kiszabásáról hozott döntését közli az elkövetővel. Ezután ha az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, amelyről az ügyfelet a helyszínen tájékoztatni kell. A rajta kapott autós a bírság kiszabásáról egy több nyelven (magyar, angol, német vagy orosz) kiállított bizonylatot kap. A bizonylat részletes tartalmát kormányrendelet határozza majd meg. Alapvető különbség a jelenlegi szabályozáshoz, hogy a gyorshajtás és a tilos jelzésen áthaladás esetében, amennyiben a járművezető a helyszínen ismertté válik, vele szemben az eddig lefolytatott szabálysértés helyett a helyszínen bírság kerül kiszabásra, az üzembentartó nem vonható majd felelősségre. A helyszíni bírságok ezeknél a szabályszegéseknél 10.000,-Ft és 300.000,-Ft között lesznek majd kiszabhatóak, és az elévülési idő is két év lesz majd, míg eddig a szabálysértési ügyekben fél év után mentesült az elkövető. Módosításra kerül a visszatartás jogintézménye is. A javaslat megszünteti a különbséget a belföldön, illetve a külföldön forgalomba helyezett járművek között, mostantól a belföldi jármű lefoglalása is lehetségessé válik. Ha a járművezető a szabályszegés esetén kiszabandó (kiszabott) bírság összegének megfelelő pénzkövetelést biztosítékként befizeti, úgy a biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedéséig letétként kell kezelni. Fontos új rendelkezés lesz majd, hogy amennyiben közúti ellenőrzés során megállapítja a hatóság, hogy bírságtartozása van az állampolgárnak, akkor a járművet a bírság befizetéséig szintén visszatarthatja az előbbiek szerint.

A még jelenleg hatályos szabályok szerint az objektív felelősség alapján indult közigazgatási eljárásokban a szabályszegés észlelését követő 60 napon belül ki kell postázni a bírságoló határozatot. Tapasztalatunk szerint ezt a határidőt a hatóság csak hellyel-közzel tudja betartani, és emiatt sok bírság válik sikeresen támadhatóvá. A törvényjavaslat “bravúros” megoldással ezt a határidőt 90 napra kívánja felemelni.

Szintén újdonság a Központi Közlekedési Közigazgatási Bírságnyilvántartás létrehozása. Ez egy olyan központi nyilvántartás lesz, ami egységesen tartalmazza minden közigazgatási hatóság által megállapított közigazgatási bírságra, egyéb intézkedésre és annak végrehajtására vonatkozó adatokat. A nyilvántartás nyomon követhetővé teszi többek között azt is, hogy az ugyanazon jogsértés miatt szabott-e ki valamely hatóság közigazgatási bírságot. A szakártők szerint ezzel kizárható lesz a kétszeres büntetés, tehát a nyilvántartás az autósok büntetését védi. A valós cél nyilván az, hogy a közúti ellenőrzések során az eljáró rendőrök észlelhessék a fennálló közigazgatási bírságtartozást és annak megfizetésig alkalmazhassák a visszatartás jogintézményét, azaz joguk van lefoglalni a gépjárművet bírságtartozás miatt.

A törvényjavaslatot 2010.12.14. napján még nem fogadta el a parlament, zárószavazásra várt. Tekintettel arra, hogy elsöprő kormánypárti többség fog dönteni erről a törvényjavaslatról, nagyon valószínű, hogy változatlan tartalommal kerül majd kihirdetésre.