Három hiba, amit ne kövessen el munkáltatóként!

Három hiba amit ne kövessen el munkáltatóként
Bár tényként szokás leszögezni, hogy a munkáltató és a munkavállaló viszonylatában a foglalkoztatók vannak erőfölényben, olykor ők is elvesznek a munkajog útvesztőiben. Az alábbiakban három olyan hibát vizsgálunk, amik a gyakorlatban sokszor előfordulnak, kis odafigyeléssel azonban könnyen elkerülhetők.

A gyors lezárás

Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy amennyiben a munkaszerződésben a felek próbaidőt kötnek ki, annak tartama alatt azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. Nyilvánvaló, hogyha útjaink elválnak, annak megvannak a maga okai, még ha nem is ejtünk szót róla írásban. Gyakran találkozunk azonban azzal, hogy a munkáltatók annak ellenére megindokolják a próbaidő alatti azonnali hatályú indoklást, hogy az nem kötelező. Lehetséges, hogy a rendes felmondással kapcsolatos általános indoklási kötelezettség félreértelmezése miatt kerül sor erre. Esetleg van, aki csak így érzi magát teljes mértékben levédve, azonban utóbbinak éppen az ellenkezője igaz! Ha indoklást foglalunk a felmondásba, annak megalapozottságát és jogszerűségét már nekünk kell igazolnunk. Így óva intünk mindenkit az efféle „túlbuzgóságtól”!

Határozottról határozatlanra

A korábbi törvény korlátlan lehetőséget biztosított a határozott idejű szerződések ismételt megkötéséhez. Ez ahhoz vezetett, hogy bizonyos munkavállalók akár hat-nyolc éven keresztül ugyanannál a munkáltatónál dolgoztak, csak éppen kétévente megkötött, határozott idejű szerződésekkel. Így, amennyiben például a munkáltató megszűnt vagy éppen elbocsátotta a dolgozót, az nem volt jogosult sem hosszabb felmondási időre, sem végkielégítésre. Ugyanis hivatalosan csak két éve végzett munkát az adott foglalkoztatónál. Sokan esnek abba a hibába, hogy figyelmen kívül hagyják az új törvény ezzel kapcsolatos korlátozó rendelkezését. Éppen a visszaélések miatt írta elő a jogalkotó, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges, s nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek csorbítására. A visszaélésszerű hosszabbítgatások tehát nem csak visszaélésszerűek, de jogellenesek is!

Elmarad a jogorvoslati kioktatás

Bizonyos egyoldalú munkáltatói jognyilatkozatok – például hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása vagy éppen felmondás esetén – megtámadhatók a munkavállalók által. Amennyiben a megtámadás határideje rövidebb, mint az általános hároméves munkajogi elévülési idő, a határidőről ki kell oktatni a munkavállalót, s ki kell térni az esetleges igényérvényesítés módjára is. Amennyiben ez elmarad, nem teszi érvénytelenné a nyilatkozatot, azonban a megtámadás joga még hat hónapig gyakorolható! Könnyen előfordulhat tehát, hogy egy felmondási nyilatkozat megtámadására csak félév elteltével kerül sor, ami bonyodalmakat okozhat a munkáltatónak annak bizonyítása során, hogy megalapozott volt a felmondási nyilatkozat.

Bejegyzés adatai

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 3 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!