Hány napon belül állhatok el egy áruvásárlásra irányuló fogyasztói szerződéstől?

Egy nő fáradtan fekszik a kanapén előtte teli papírzacskókkal.

Napjainkban a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kérdésköröket tárgyaló jogszabályok köre egyre inkább bővül, így nem is csoda, hogy egyes esetekben elveszünk a jogi útvesztőkben és nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen igénnyel, illetve milyen határidőn belül élhetünk. A fenti probléma tipikus példája a fogyasztót megilletően elállási jogosultság kérdésköre.

Első lépésként a fogyasztói szerződések legtipikusabb esetét, azaz egy adott kereskedelmi egységben (boltban, áruházban stb.) vásárolt termékek esetét érdemes áttekintenünk.

Az ilyen típusú szerződések vonatkozásában kialakult leggyakoribb tévhit, hogy a fogyasztót – ilyen típusú szerződéses rendelkezés hiányában – is elállási jog illeti meg a termék megvásárlásától számított néhány napon belül, amelynek keretében a termék visszaszolgáltatása ellenében indoklás nélkül jogosult a vételár visszakövetelésére. Fontos leszögeznünk, hogy a hatályos jogi szabályozásban ilyen tartalmú előírás nem szerepel.

A hasonló típusú szerződéseknél a jogalkotó figyelembe vette, hogy a személyesen megvásárolt termékekkel kapcsolatos jogügylet lefolytatása előtt a fogyasztónak lehetősége a termék megtekintésére, megvizsgálására, így a vásárlást megelőzően a fogyasztónak alkalma nyílik valamennyi releváns körülmény mérlegelésére.

Természetesen a fent kifejtett előírások hiánya nem jelenti azt, hogy az adott vállalkozás – például általános szerződései feltételeiben, üzletszabályzatában – nem biztosíthatja az indoklás nélküli elállás lehetőségét a fogyasztó számára, így egy hasonló igény felmerülése esetén érdemes megvizsgálnunk az adott vállalkozás szabályzatait, vagy azok hiányában célszerű a vállalkozástól e tekintetben tájékoztatást kérnünk.

A fentiekkel ellentétes megítélés alá esik az úgynevezett távollévők közötti szerződések köre, amelynek során a felek egyidejű fizikai jelenlétére nem kerül sor, illetve a felek a szerződés megkötése érdekében kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. Ezen esetben – szemben a fent részletezett szerződéses típussal – a fogyasztónak már nincs lehetősége az áru teljes körű megvizsgálására, illetve nincs lehetősége esetlegesen felmerülő kérdéseinek eladóval való egyeztetésére, így e körben a hatályos jogszabályok a fentiekkel ellentétesen szabályozzák az elállási jog kérdéskörét.

A távollévők közötti szerződések esetében a fogyasztót a termék átvételétől számított 14 napon belül – jogszabálynál fogva – illeti meg indoklás nélküli elállási jogosultság, így ezen jog gyakorlásához az sem szükséges, hogy az elállás lehetőségét a vállalkozás belső szabályzatai, vagy általános szerződési feltételei tartalmazzák.