Az alapszabadság
A fizetett szabadság főszabály szerint a munkában töltött idő alapján jár a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló teljes, egy évre járó szabadságát az alapján lehet kiszámítani, hogy ő abban az évben mennyi időt töltött munkában. Bizonyos időszakok akkor is munkában töltött időnek minősülnek, hogyha a munkavállaló ténylegesen munkát nem végzett. Ilyen időszak például a szabadság, a keresőképtelenség, vagy éppen a szülési szabadság időtartama. Mindazonáltal ha például a munkavállaló megállapodik munkáltatójával arról, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosítson számára annak érdekében, hogy fél évre Amerikába tudjon utazni, úgy a munkavállaló az így kieső fél évre nem lesz jogosult szabadságra, másként fogalmazva éves szabadságának fele fog számára járni.
A Munka Törvénykönyve szabályozása alapvetően abból indul ki, hogy meghatároz egy, minden munkavállalóra irányadó alapszabadságot, valamint emellett különböző szempontok alapján, bizonyos munkavállalókat megillető pótszabadságokat.
A Munka Törvénykönyve értelmében az alapszabadság mértéke 20 munkanap.
Az életkor szerinti pótszabadság
Az egyik legismertebb pótszabadság az életkor szerinti pótszabadság. Ez a pótszabadság aszerint tesz különbséget a munkavállalók között, hogy hány évesek. Fontos, hogy munkaviszony fennállása esetén a munkavállaló kora számít, s nem az, hogy hány évet dolgozott már életében.
A jogszabály alapján a munkavállalónak
- a) huszonötödik életévétől egy,
- b) huszonnyolcadik életévétől kettő,
- c) harmincegyedik életévétől három,
- d) harmincharmadik életévétől négy,
- e) harmincötödik életévétől öt,
- f) harminchetedik életévétől hat,
- g) harminckilencedik életévétől hét,
- h) negyvenegyedik életévétől nyolc,
- i) negyvenharmadik életévétől kilenc,
- j) negyvenötödik életévétől tíz
munkanap pótszabadság jár.
Mindezek alapján tehát az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság együttes összege legfeljebb 30 nap lehet. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben az ahhoz meghatározott életkort betölti.
A gyermekek után járó pótszabadság
A munkavállalóknak pótszabadság jár az alapján is, hogy nevelnek-e 16 évesnél fiatalabb gyermeket. A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
- a) egy gyermeke után kettő,
- b) két gyermeke után négy,
- c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság jár.Fogyatékos gyermek(ek) esetében ez a pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
Egyes, spciális helyzetben lévő munkavállalók számára járó pótszabadságok
A Munka Törvénykönyve a szabadságok mértékével összefüggésben is kiemelt helyzetet biztosít bizonyos sérülékeny csoportba tartozó, illetve rendkívül megterhelő munkát végző munkavállalók számára.
Ezen szabályok értelmében a fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. Ezen túlmenően pedig a munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, vagy fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult, akkor évenként öt munkanap pótszabadság jár.
Az apasági szabadság és a szülői szabadság
Az apasági szabadságról, illetve a szülői szabadságról az elmúlt időszakban viszonylag sokat lehetett hallani a médiában, a Munka Törvénykönyvének idén év elején bevezetett változtatásai miatt. Ezen szabadságok tekinthetően a pótszabadságnak is, különbség az idejükre járó díjazásban, a munkaviszony megszüntetésekor azok pénzbeli megválthatóságában és egyéb részletszabályokban van.
Az apasági szabadság 10 munkanap szabadságot jelent, amelyet a gyermek születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal. Az apasági szabadság idejére járó munkabérrel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy a hatodik naptól kezdődően az apasági szabadságot igénybe vevő apa csak távolléti díjának 40%-ára tarthat igényt.
A munkavállalót gyermeke hároméves koráig negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. A szülői szabadság nem évente jár, hanem a munkavállaló maga dönti el, hogy gyermeke három éves koráig mikor, milyen ütemezésben kívánja igénybe venni a szülői szabadságot. A szülői szabadság gyermekenként jár és mindkét szülőt megilleti. Fontos azonban ebben az esetben is, hogy a munkavállaló a szülői szabadság tartamára a távolléti díj 10%-ára jogosult, amelyet ráadásul csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj (gyed) vagy gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) összegével is.
Összefoglalás
Az tehát, hogy 2023-ban hány nap szabadságra vagyunk jogosultak több tényezőtől is függ. Nem mindegy hány évesek vagyunk, van-e 16 évesnél fiatalabb gyermekünk, milyen munkakörben dolgozunk, illetve jogosultak vagyunk-e apasági vagy szülői szabadságot igénybe venni. Ezen túlmenően is érdemes azonban észben tartani, hogy a szabadság kiadásának joga főszabály szerint a munkáltatót illeti meg, egyes pótszabadságoktól eltekintve a munkavállaló évente 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csak szabadon. Éppen ezért egyeztessünk idejében munkáltatónkkal az általunk igénybe venni kívánt szabadságokkal összefüggésben!