Milyen jogforrások irányadóak a légiutasok jogaira vonatkozóan?

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 288. cikkelye alapján, „Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.”

A rendeleti jogalkotást alkalmazza az Uniós a légiutasokra vonatkozó szabályok esetében is. A 261/2004 EK rendelet szabályozza a légiutasok jogait a járat hosszú késésének és törlésének eseteiben, mely rendelet Magyarországon is közvetlen hatállyal bír, ezért annak rendelkezéseit közvetlenül alkalmazni kell. Tehát nem szükséges külön jogszabály annak alkalmazhatósága vonatkozásában, sőt az Európai Unión belül minden tagállamban ugyanúgy alkalmazandó, mint Magyarországon.

Melyek a részletszabályok?

Abban az esetben, ha a járat törlésére vagy nagyfokú késésére kerül sor, a fenti rendelet értelmében a légitársaságnak – a teljesség igénye nélkül – élelmet, folyadékot, telefonálási lehetőséget és szállást, egyes esetekben átfoglalást kell az utas számára biztosítania, vagy utólagosan ennek igazolt költségeit kell megfizetnie.

A fentieken felül a járat törlése és nagyfokú késése esetén az utas részére kártérítés jár. Ennek mértéke a 250 EURO-tól 600 EURO-ig terjedhet, attól függően, hogy mekkora távolságra szólt az utazás. Így például egy 1500 km-es út esetére legfeljebb 250 EURO kártérítés követelhető.

Bár ez külön nevesítve nem szerepel a rendeletben, azonban a korábbi években az uniós bírósági joggyakorlat alakította ki azt a lehetőséget is, hogy a pórul járt utasok ne csak a járat törlése, hanem hosszú időtartamú – legalább 3 órás – késése esetén is kártérítési igénnyel élhessenek a rendeletben foglalt szabályok szerint.

A légifuvarozónak helyt kell állnia, mind a rendeletben rögzített ellátás, mind pedig a kártérítés teljesítése kapcsán, amennyiben az annak alapjául szolgáló okok bekövetkeznek. A légitársaság csak abban az esetben mentesül a kártérítési helytállása alól, amennyiben bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Tehát ez azt jelenti, hogy a légitársaságnak bizonyítania kell – és nem elegendő önmagában csak erre hivatkoznia – azt a körülményt, mely miatt például a járatot törölnie kellett. Ennek azonban olyan körülménynek, okoknak kell lenniük, melyekre a légitársaságnak nincs befolyása. Ilyen körülmény a rossz időjárás, mely miatt a reptereket lezárják, vagy egy vulkánkitörés, mely szintén teljesen megbéníthatja a légi közlekedést. Ugyanakkor a gép meghibásodása már nem feltétlenül tartozik a vis maior hatálya alá. Ha bizonyíthatóan fennáll egy ilyen vis maior körülmény, akkor a légi társaság mentesül a helytállási kötelezettsége alól.

A légitársaságnak ugyanakkor egy ilyen helyzetben tájékoztatási kötelezettsége is van az utasok felé. Tehát a reptéren ki kell helyeznie olyan tájékoztató dokumentumokat, melyek tartalmazzák az az utasok jogait és igényérvényesítési lehetőségeit az adott légi társasággal szemben. A bizonyítási teher azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, hogy az utast tájékoztatták-e, és ha igen, mikor tájékoztatták a járat törléséről, az üzemeltető légifuvarozóra hárul.

Ha a fentiek alapján valaki utasként tehát olyan helyzetbe kerül, hogy a járatát törlik, vagy igen jelentős mértékben késik, akkor javasolt az élelmiszer, italfogyasztásról, egyéb szükséges kiadásokról számlát kérni, vagy a blokkot eltenni. Célszerű továbbá a fenti tájékoztatót elkérni, és amennyiben ez kivitelezhető, javasolt az egyes igényeket, kifogásokat jegyzőkönyveztetni a reptéren. Ebből természetesen egy példányt célszerű saját maguk részére megőrizni.

Ha a helyszínen az igény bejelentésére nem kerül sor, ez utóbb, az egyéb, ellátás utólagos rendezése iránti igény előterjesztése mellett, előterjeszthető még a légitársaság számára.