A tűz olyan váratlanul és hevesen jelenik meg, hogy már a biztonságos megállásra sem marad jóformán időnk. Személykocsi vagy tehergépjármű, rakományával együtt percek alatt a lángok martalékává válhat. Ha mindez nem lenne elég, az életveszély leküzdése után előfordulhat, hogy meg kell küzdenünk még a biztosítónkkal, a járművet eladó kereskedéssel, esetleg a szervizzel, az alkatrész gyártóval – avagy mindannyiukkal

Az öngyulladással járó gépjárműkárok speciális szeletét képezik a járműkárokkal kapcsolatos joggyakorlatnak. Olyan esetekről van szó, amikor álló helyzetben lévő, illetve közlekedő járművek anélkül gyulladnak ki, hogy más járművekkel vagy külső károsító hatással kapcsolatba kerülnének. A tűz keletkezési helyétől függően részleges- és teljes megsemmisülés is előfordul. Mindez tetemes anyagi kárral jár, nem ritkán gazdasági- és műszaki totálkárt okozva a járműben és rakományában. Érdemes tisztázni, hogy ki viseli ilyen esetben a kárt, mikor lehet a kár megtérítését más személyre hárítani.

Vagyonbiztosítás
Az első, talán legkézenfekvőbb megoldás a casco biztosítónkhoz fordulni, hiszen a casco biztosítási szerződés alapján a járműben keletkező kár megtérítésére tarthatunk igényt a borsos biztosítási díj fejében. Legalábbis ez a főszabály, csakhogy a casco szerződések minden esetben azt is tételesen felsorolják, hogy milyen eshetőségekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselési köre. A teljességet nélkülözve meg kell említeni, hogy a jármű belső, műszaki meghibásodásából – ilyen az öngyulladás – eredő károk megtérítésére a casco biztosítás hatálya nem terjed ki. Szándékos gyújtogatás esetén természetesen más a helyzet, ebben az esetben számíthatunk a kártalanításra. Ha a jármű totálkáros lesz, a biztosítási érdek és a kockázatviselés a biztosítási szerződéssel együtt megszűnik, a díjat pedig a biztosítási évfordulóig terjedően rendeznünk kell. A vagyonbiztosítással további probléma, hogy csak részleges kártérítést nyújt, és a személysérülésre, rakománykárra nem terjed ki.

Gépjármű szavatosság
A vásárlás óta eltelt időtől, továbbá attól függően, hogy fogyasztói szerződésről van-e szó, az eladón is számon kérhetjük a jármű kigyulladását. Az adásvételi szerződés alapján ugyanis az eladó kivétel nélkül, minden esetben szavatossággal tartozik azért, hogy a járműnek nincs olyan rejtett, belső hibája, ami később az autó meghibásodását, vagy akár a kigyulladását okozná. Ez a szavatossági kötelezettség minden eladót terhel, akkor is, ha használt jármű az adásvétel tárgya. Ha a járműre szerződés vagy törvény alapján jótállás vonatkozik, és a kigyulladásra a jótállási időn belül került sor, akkor az eladónak kell a károsulttal szemben magát megvédenie, bebizonyítania, hogy a tűzre olyan okból került sor, amely az adásvétel után keletkezett. Ha jótállást már nem érvényesíthetünk, akkor az előzőekhez képest megfordul, és a károsultra száll a bizonyítási teher. Három év eltelte után, ha addig nem jött ki a hiba, szavatossággal már nem élhetünk (kivéve, ha az eladó önként vállalja a hosszított szavatosságot vagy jótállást). A gépjármű szavatosság alapján a gépjárműben esett kárt, a személyi sérülésből eredő kárt, és a rakományban esett kárt is érvényesíthetjük.

Szerviz-szolgáltatásért fennálló szavatosság
Érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a 20.000,- Ft-ot meghaladó javító-karbantartó szolgáltatás hibátlanságáért a szerelőműhely jogszabály alapján 6 hónapig köteles jótállást vállalni, kivéve a jótállás keretében elvégzett javításokat (ezekre más szabály vonatkozik). Ha van tehát pl. egy négy éves járművünk, amelyiken ötvenezer forintért végeztek javítást vagy karbantartást, akkor ezért a javításért hat hónapig jótállási jogainkat érvényesíthetjük – azaz hat hónapos a garancia. Ezen felül három évig szavatossági jogaink is vannak, utóbbi esetben azonban ismét a károsultnak kell bizonyítania a hiba, tehát a kigyulladás pontos okát. A gyakorlatban számos példa akad arra, hogy a javító-karbantartó munkát emberi mulasztás, gondatlanság miatt hibásan teljesíti a szerelőműhely, a hiba pedig akár gyulladáshoz is vezethet. Ezen szavatossági forma alapján a gépjárműben esett kárt, a személyi sérülésből eredő kárt, és a rakományban esett kárt is érvényesíthetjük.

Termékfelelősség
A valós élet változatos eseteket produkál a járműgyulladások területén. Előfordult már az is, hogy a járműnek nem volt belső, rejtett hibája, a javítószerviz is maximális körültekintéssel járt el, csak éppen a motortérben kicserélt alkatrész bizonyult utólag silány minőségűnek, mivel a normál üzemi hőfok ellenére meggyulladt, majd a tűz sajnos továbbterjedt. A termékfelelősségről szóló törvény értelmében, ha a hibás termék okozta kár nagysága meghaladja az ötszáz eurót, akkor a termékfelelősségről szóló törvény rendelkezései alkalmazhatók. Eszerint a termék gyártóját, importálóját és forgalmazóját is felelősségre lehet vonni, mégpedig a gyártást követően akár tíz évig. A termékfelelősség alapján az alábbi károk érvényesíthetők:
a) valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár;
b) a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.

A tűzvizsgálat jelentősége
A fentiekből kitűnik, hogy a jármű kigyulladás pontos okának, a tűz keletkezési helyének meghatározása nagyon fontos kiindulópontja bármely későbbi kártérítési eljárásnak. Ez a biztosító, az eladó, a szerviz vagy a gyártó mentesülésének, ezzel együtt a károsult kártérítési igénye érvényesíthetőségének sarokpontja. Milliók forognak kockán azzal, ha nem lehet utólagosan megállapítani a tűz keletkezésének okát vagy kiindulópontját, ha ki lehet zárni (vagy nem) a belső meghibásodást vagy az idegenkezűséget. A károsult – ha szerencsésen túlélte a tüzet – a tűzoltók, tűzvizsgálók, igazságügyi szakértők alaposságában, szakértelmében bízhat. A kártérítési eljárás teljességgel elképzelhetetlen a precíz, jól dokumentált tűzvizsgálat (szakvélemény) hiányában. Azokban a sajnálatos esetekben, amikor a tűz keletkezésének kiindulópontját vagy okát nem sikerül tisztázni, a polgári törvénykönyv értelmében a károsult maga viseli a kárát.