A munkaviszonyban dolgozó fuvarosok kártérítési felelőssége azonban túlmutat ezeken a szabályokon, a megfelelő intézkedések megtételével sokkal teljesebb felelősséget vonhat maga után. Az általános munkajogi szabályok szerint, csak akkor tartozik teljes anyagi felelősséggel a munkavállaló, ha szándékosan követte el a cselekményt, például lopott a munkáltatótól. Ha gondatlanul követte el a cselekményt (például véletlenül összetört valamit), akkor csupán egy havi bérének 50%-át lehet tőle kártérítésként követelni, a munkaszerződésben azonban a kárösszeget a munkabér 1,5 szeresére, kollektív szerződés keretében pedig 6 szorosára lehet felemelni. Nyilvánvaló, hogy egy fuvarozó munkavállaló munkabérének akár százszorosáért is felelős lehet, nem beszélve az értékesebb árukról. Ha a felek nem kötnek külön megállapodásokat, tőlük is csak az előbbiek szerint lehet kártérítést kérni.

Munkajogunk két speciális felelősségi formát tesz lehetővé:

Megőrzési felelősség
A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha a kárt elháríthatatlan ok idézte elő, vagy a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit. Ez a rendkívül szigorú felelősség csak akkor állhat fenn, ha a megőrzésre átadott dolgot jegyzékkel vagy elismervénnyel vette át a dolgozó. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséget a jegyzékben, elismervényben külön fel kell tüntetni. Példának okáért dolgozó által használt vontatót át lehet adni elismervénnyel, melyben a vontatót pontosan meg kell jelölni, a visszaszolgáltatási kötelezettségre fel kell hívni a figyelmet. További feltétel, hogy a munkáltatónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállaló a dolgot állandóan őrizetben tartsa, megfelelő körülmények között elzárhassa, ahhoz más ne férhessen hozzá. Ha a munkavállaló, a munkáltató engedélye nélkül a dolgot, szerszámot másnak átadja, és ebben kár keletkezik, a megőrzési felelősség alól nem mentesül, még akkor se, ha a másik személy is ugyanott munkavállaló.

Nagyon fontos korlát, hogy ha az átadott dolog csak megrongálódott, akkor a felelősség megállapításhoz kell az is, hogy vétkesen kövesse el a cselekményt, de a munkavállalónak kell bizonyítania, hogy helyesen járt el.

Leltárfelelősség
Leltárhiányról akkor beszélhetünk, ha az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett hiány van, ami a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) meghaladó mértékű. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül teljes felelősséggel tartozik, de csak akkor, ha leltárfelelősségi megállapodást kötött. A leltárfelelősségről kötött írásbeli megállapodás hiányában a munkavállalóval szemben nem alkalmazhatók a leltárfelelősségre vonatkozó szabályok. A leltárfelelősségi szabályok alkalmazása szempontjából lényeges, hogy a hiány ismeretlen okból keletkezzen, és mértéke meghaladja az ún. káló mértékét. Ha a leltárfelelősségi eljárás során a hiány oka ismertté válik, akkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni.

A leltárhiányért való felelősség feltételei:

• leltárfelelősségi megállapodás megkötése; melyben a felmerülő általános kéréseket mindenképpen rendezni kell
• a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele; az átadás-átvételnek mindenképpen írásban is meg kell történnie. Az egyes áruk pontos megnevezését, és mennyiségüket mindenképpen fel kell tüntetni, és érdemes több személynek jelen lenni az átadáskor és tanúként megerősíteni a jegyzőkönyvet. Fontos, hogy a leltározás szabályait a munkáltató írásban rögzítse, és ügyeljen a betartására.
• a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása. A leltárhiányt tehát ha lehet még szigorúbban kell megállapítani, mint átadni a dolgokat.

A leltárazást nyilván nem lehetséges minden fuvarozáskor alkalmazni, viszont ha a munkáltató néha rendkívül értékes dolgokat szállít, akkor nagyon jól tud jönni a leltárfelelősség alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a leltárfelelősség rendkívül sokrétű, azok a cégek, akik be kívánják vezetni, mindenképpen jogász segítségét vegyék igénybe, szakmai tudás hiányában nem ajánlott belevágni a fejlesztésbe.

A kártérítés behajtása
A munkáltató kárigényét a munkavállalóval szemben két módon, vagy a bíróság előtt érvényesítheti vagy közvetlenül kötelezheti a munkavállalót kártérítésre. A bíróság előtti eljárás a leggyakoribb, viszont a leglassabb és legköltségesebb is. A közvetlen kártérítés kötelezésre is lehetőség van, azzal a megszorítással, hogy kollektív szerződésben a kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet, valamint azt az értéket meg kell határozni, amely erejéig a munkáltató közvetlenül élhet kárigénye érvényesítésével. A munkáltató közvetlen kártérítésre határozatban kötelezi munkavállalóját. A határozat rendelkező része tartalmazza a kártérítési marasztalás összegét, a jogorvoslati lehetőségről, annak határidejéről való tájékoztatást; az indoklást, az alapul szolgáló tényállást, bizonyítékokat, a kártérítési összeg nagyságrendjére vonatkozó számításokat, valamint a jogszabályi hivatkozásokat. A határozat ellen, ha a munkavállaló 30 napon belül pert indít, a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a munkáltató kollektív szerződése meghatározza-e azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben jogosult a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezni, és az tartalmazza-e a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet. Ennek hiányában meghozott kártérítésre való munkáltatói kötelezés nem lehet jogszerű. Ha a munkavállaló a kártérítési határozattal szemben jogorvoslati eljárást nem kezdeményez, a határozat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.