A fenti kérdéskörről és felelősség módjáról a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezik. A felelősség megítélése elsősorban attól függ, hogy a kiskorú gyermek vétőképes vagy vétőképtelen volt az adott károkozás során. Ezt nem az életévek száma dönti el, hanem ennek megállapítása összetett, komplex elbírálás alá esik.
Ennek azért van jelentősége, mivel lehet, hogy az ugyanolyan korú gyermekek közül az egyik, az adott szituáció alapján vétőképesnek tekintendő, míg a másik vétőképtelennek. Ebben a körben, elsősorban annak van jelentősége, hogy a konkrét helyzetben a gyermek felismerhette-e a károkozó magatartásának következményeit, vagy sem? Ezt sok esetben – egy bírósági eljárásban is – legfeljebb igazságügyi szakértő bevonásával vizsgálható kérdés.
Ha a gyermek vétőképtelen, akkor az általa okozott kárért a gyermek gondozója felel. Ez lehet a szülő, vagy nagyszülő is, de akár egy olyan személy is, akinek a felügyeletére volt a gyermek a károkozás során bízva. Ilyen személy lehet akár a tanár, vagy a babysitter is.
A gondozó személyének felelőssége valójában a saját kötelezettségének elmulasztásáért áll fenn. Tehát olyan esetben merül fel, amikor megállapítható, hogy a felügyelet során valami olyan magatartást gyakorolt, mely számára felróható és a gyermek károkozása ennek következménye. Ilyen lehet az, amikor a gondozó személy a játszótéren a telefonjába bújva nem figyel a gyermekre, és ő kirohanva a játszótérről egy kővel bezúzza egy autó ablakát.
Ha a gyermek vétőképes, tehát cselekményének következményeit előre láthatta, akkor formailag ő lesz az, aki a kárért felel. A gondozó, vagy a szülő felelőssége egyetemleges a gyermek felelősségével, ha bizonyítható, hogy gyermek károkozó cselekménye egyértelműen a szülők súlyos nevelési hibájára vezethető vissza.
Általában – az életszerűség talaján maradva – a szülők azok, akik a gyermek által okozott kárért helytállnak. Ma már ugyanakkor létezik olyan biztosítás – például lakásbiztosítás körében – mely felelősségbiztosításként helytállhat a fenti károkért. Ez utóbbi – néhány durva és szándékos esetet kivéve – akár a szülők esetében is biztonságot jelenthet.