Ezen létesítmények használata ugyanakkor sajnos nem veszélytelen, különösen, ami a csúszdákat illeti. Kevesen tudják, hogy a fürdőben szerzett kellemetlen „nyári élmény”-ért a csúszda üzemeltetője nagyon szigorú jogi felelősséggel tartozik, mely alól csak kivételes jelleggel mentesülhet.
Amikor a strandra, fürdőbe, csúszdákra jegyet váltunk, egyúttal szerződéses jogviszonyba kerülünk a létesítmény üzemeltetőjével. Ennek során több szabályzat, helyben előírt korlátozás és utasítás betartását vállaljuk ráutaló magatartással. Az általános élettapasztalatok szerint is közismert veszélyhelyzet megelőzésére magunknak is törekedni kell, ezen túlmenően pedig az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a figyelmeztetésünkről és a balesetek megelőzéséről. Előbbire például szolgálhat a felhevült állapotban történő hirtelen vízbeugrás kerülése, utóbbira pedig a csúszdák és más élmény berendezések (pl. vízifoci-pálya vagy vízi-mászófal) használatának szabályai. Ezek betartása mindenkinek egyéni kötelezettsége, a gyermekekért pedig kísérőik, gondozójuk tartozik felelősséggel. Ennek elmulasztása a fürdőző részéről az üzemeltetői felelősség megosztásra vagy akár kizárásra vezethet.
A csúszdák és hasonló eszközök üzemeltetését a polgári jog fokozott veszéllyel járó „üzem”-nek tekinti, melyeknél – baleset bekövetkezése esetén a felelősség eldöntése szempontjából – óriási jelentősége van a fürdőzők tájékoztatására szolgáló szöveges utasítás, piktogramok meglétének, érthetőségének és részletességének, a megfelelően felkészített és vészhelyzetre is cselekvési tervvel felkészített személyzet meglétének. De még mindezen feltételek fennállása esetén is kártérítést igényelhet az a fürdőző, akit baleset és kár ér, mivel az üzemeltető csak akkor mentesülhet, ha a káreseményt a tevékenységi körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézi elő.
A balesetek és károk tekintetében nem csak a tragikus kimenetelűekre kell gondolni, hanem a jóval gyakoribb csonttörésekre, ficamokra, horzsolásokra. Ezekért az új Ptk. alapján kártérítés (pl. gyógyszerek, keresetkiesés) és a fájdalmakért sérelemdíj illeti meg a szerencsétlenül jártat. A balesetet rögtön jelenteni kell az üzemeltetőnek és tanácsos helyszíni jegyzőkönyvet is felvetetni. A kárigényt utólag célszerű érvényesíteni, amikor már ismertek az extra kiadások és a felgyógyulás időtartama. Költségeinkről ezért őrizzük meg a bizonylatokat, egészségügyi ellátásunk dokumentumairól készítsünk másolatot, mert ezekkel lehet a kárigényt alátámasztani.