Amikor a kötelező biztosítás sem fizet

Egy pénztárca lánccal körbevéve és a végén egy lakat.

A gépjármű jogszerű üzemben tartásának egyik fontos feltétele a díjrendezett kötelező biztosítás megléte. A jogterület a közlekedési balesetek száma és az okozott károk gazdasági kihatása miatt rendkívül fontos nemcsak az egyes államok, de az európai közösség számára is.

Napjainkban ezért már számos közösségi rendelet született a kötelező gépjármű felelősség biztosítással kapcsolatos szabályokról. Néhány éve megújult a hazai szabályozás is. Abban viszont nincs változás, hogy bizonyos esetekben és bizonyos károk tekintetében nem számíthatunk a biztosítóra sem károkozóként, sem károsultként. Egyes esetekben pedig először fizet a biztosító, majd behajtja a vétkes félen. Érdemes ezek közül a legfontosabbakat áttekinteni.

Mindenekelőtt nem kérhetünk természetesen kártérítést a saját járművünkben esett kárra, hiszen erre a célra a casco biztosítás szolgál. A törvény értelmében a károkozó járműben megsérült tárgyak után is csak akkor lehet kárigényt támasztani, ha azok a jármű utasainak személyes használati tárgyainak minősülnek. Nem fizet a kötelező a jármű javítása, karbantartása során bekövetkező üzemi balesetből eredő károkra sem, mint ahogy a gépjármű versenyzése és versenyedzése során okozott károkra sem. Gyakori eset, hogy ismeretlen (rendszám nélküli vagy nem ismert rendszámú) jármű okoz kárt egy másik járműben. Ilyen esetben csak és kizárólag akkor térül meg a járműben esett kár, ha a baleset egyúttal súlyos személyi sérüléssel vagy halálesettel járt.

Megfizeti a kárt, majd behajtja azt a károkozón, illetve üzembentartón a kötelező biztosító vagy a MABISZ (ha utóbbi fizetett) akkor, ha a járművet az üzembentartó engedélye nélkül használtuk. A 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol és 0,5 mg/L légalkohol szint mellett okozott balesetnél is visszkeresetre számíthatunk, igaz ez esetben legfeljebb 1,5 millió forint összegben. Kevesen tudják, hogy a súlyosan elhanyagolt műszaki állapotú gépjárművel okozott kár esetén is továbbhárítja a biztosító a teljesített kifizetéseit. Ekkor is van azonban limit, legfeljebb 750ezer forintot kérhetnek el tőlünk, a tényleges kár mértékétől függetlenül. A segítségnyújtás elmulasztása és a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés nemcsak büntetőjogi konzekvenciával jár, hanem ugyancsak visszkereseti igényre ad okot a jármű vezetőjével szemben, szintén 1,5 millió forint erejéig.

És mi a helyzet akkor, ha esetleg maga a megtérítésre köteles vagy kötelezhető károkozó személy is meghal a balesetben? A törvény értelmében ilyen esetben sem a biztosító, sem a MABISZ nem léphetnek fel az elhunyt biztosított örököseivel szemben, azaz az ilyen követelés nem jelenik meg hagyatéki teherként, az örökösöknek nem kell kifizetniük a kárt.