A hivatkozott jogszabály alapján az alábbiakban felsorolt jogsértések minősülnek személyiségi jogsérelemnek:
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

Fontos kiemelni, hogy a személyiségi jogok sérelme nem csupán az embert érintheti. Vannak olyan személyiségi jogok, amelyek a jogi személyeket, azaz a cégeket, alapítványokat, egyesületeket is megilletik, mint például a jóhírnév védelme. E körben ők ugyanúgy élhetnek a sérelem miatti szankciókkal, mint az ember.

A polgári jog szerint,  akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az alábbi szankciókat követelheti:
a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyására kötelezést és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását
e) a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését.

A felsoroltak mellett további szankcióként, sérelemdíjat lehet követelni attól, aki megsérti személyiségi jogainkat. A jogi szabályozás szerint a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire tekintettel, egy összegben határozza meg. A mérlegelés során elsősorban a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a jogsértő magatartás felróhatósága mértékét, valamint a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását veszi figyelembe a bíróság.