Erre építhet! Az építési-szerelési biztosítások új nemzedéke.

Megjelent a Biztosítárs magazinban
 

A biztosítási piac felvette a 21. század tempóját: egyre összetettebb és változatosabb termékeket kínál. 

Néhány évvel ezelőtt jelent meg az úgynevezett építési-szerelési biztosítás a piacon, amely azóta szinte minden vagyonbiztosítással egyébként is foglalkozó biztosító társaságnál megtalálható. Sokan azonban nem tudják, hogy miben rejlik ennek a biztosításnak a lényege.

A biztosítási piac felvette a 21. század tempóját: egyre összetettebb és változatosabb termékeket kínál. Néhány évvel ezelőtt jelent meg az úgynevezett építési-szerelési biztosítás a piacon, amely azóta szinte minden vagyonbiztosítással egyébként is foglalkozó biztosító társaságnál megtalálható. Sokan azonban nem tudják, hogy miben rejlik ennek a biztosításnak a lényege.

Lakva biztosítva

Az már szinte közhely, hogy az egyes lakásokra, családi házakra lakásbiztosítási szerződés köthető, amely több biztosítási eseményre is (például a tűz- , lopás- vagy egyéb károkra) fedezetet nyújt. A lakásbiztosítási szerződések értelemszerűen már kész, használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanokra köthetőek. Felmerül azonban a kérdés, mi a helyzet biztosítási szempontból addig, amíg a téglákból ház lesz. Hogy vajon az éppen kivitelezés alatt álló ingatlanok mennyiben biztosíthatóak, kiterjed-e a lakásbiztosítás védelme a félkész ingatlanokra is? A válasz erre a kérdésre sajnos egyértelmű: nem. Azaz a lakásbiztosítások körébe a kivitelezés, építkezés állapotában lévő ingatlanok be sem vonhatóak, azaz nem biztosíthatóak. A károk azonban nem válogatnak: mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a félkész ingatlanokat sem az elemi károk – tűz, víz, villám -, sem egyéb, lopással, rablással összefüggő cselekedetek nem kerülik el. És itt jön "képbe" az építkezési-szerelési biztosítás jogintézménye.

Építem, szerelem

De az építkezési-szerelési biztosítás nem csak olyanoknak való, akik hivatásszerűen foglalkoznak építkezéssel? Nos, nem, az építési-szerelési biztosítás nemcsak a nagy kivitelező, építtető cégek által köthető szerződés, hanem bármilyen magánkivitelező előtt is nyitva álló lehetőség. Kezdetben a lakóparkok kivitelezői körében vált igazán elterjedt konstrukcióvá, mivel ekkora nagyberuházásokat még a generálkivitelezők is csak jelentős hitellel valósíthattak meg. A bankok pedig egyfajta biztosítékként kötötték ki a kivitelezés időtartalmára az építés- szerelési biztosítási szerződés megkötését, mégpedig azzal a céllal, hogy ha bármilyen nem várt esemény következne be – például leég a már legalább 60%-os készültségi fokban lévő ingatlan -, akkor a kár egy része megtérüljön. E konstrukció így egyre inkább az úgynevezett családi házas kivitelezéseknél is megjelent.

Vannak eszközök

Ráadásul e biztosítási szerződések tulajdonképpen nem is csak magukra a létesítményekre köthetők, hanem a kivitelezést elősegítő eszközökre – például betonkeverőre, egyéb munkagépekre – és az építési anyagokra is. A kockázat ezenfelül a legtöbb szerződés esetében kiterjed a káreseményekkel összefüggő többletköltségek megtérítésére is. Arról, hogy az egyes munkaeszközök miként vonhatóak be a biztosítási szerződésbe, illetve a szerződés megkötésének melyek az alapfeltételei, általában a szerződési feltételek, ügyfél tájékoztatók rendelkeznek. A legtöbb biztosító jogerős építési engedélyt – ennyiben engedélyeztetett tervdokumentációt is – kér a szerződés megkötéséhez, és az is elmondható, hogy általában a munkaeszközöket külön, beazonosítható módon meg kell nevezni az ajánlaton.

Így működik

Az építési-szerelési szerződések a biztosítási díj megfizetését követő nap nulla órájától lépnek hatályba, ugyanúgy, mint a többi vagyonbiztosítási szerződés esetében (a felek azonban eltérhetnek ettől). Van olyan szerződés, amely a biztosítási díjfizetésen felül megköveteli, hogy hatályba lépésének kezdeti időpontjában az építési munkálatokat is megkezdjék, vagy hogy az építkezéshez szükséges anyagok, eszközök el legyenek helyezve az építési területen. A szerződés általában határozott időre jön létre – egy-két évre köthető -, figyelemmel arra, hogy a kivitelezés egy bizonyos, előre kalkulálható időtartamon belül megvalósul. A biztosítási szerződés megszűnésének oka általában a használatba vételi engedély jogerőssé válása, vagy a birtokbaadás.

Mi fér bele?

Az építés-szerelési biztosítási események köre egyrészről felöleli a klasszikus lakásbiztosítások körét mint például a betöréses lopást vagy a tűzkárokat. Ezek az építési-szerelési biztosításokban az építkezés folyamán nyernek értelmet, hiszen az építési teljesítésben – a beépített anyagokban, munkában – hirtelen, balesetszerű, előre nem látható módon bekövetkező dologi károkra vonatkoznak. Ezenfelül a szerződések további fedezetet nyújtanak az építési anyagok és egyéb biztosított vagyontárgyak betöréses lopás és lopás káraira is. A legtöbb esetben – nem utolsó sorban – ez a biztosítási alakzat is tartalmaz felelősségbiztosítást. Az iránt, hogy a felelősségbiztosítás az alapszerződés része, vagy külön biztosítási díj ellenében – plusz szolgáltatásként – köthető, mindig külön kell érdeklődni az adott biztosító társaságnál.

Ha már áll a ház

Az építési-szerelési biztosítás "időszakos" szerződés, azaz a kivitelezési folyamat végével, az ingatlan felépítésével értelmét veszíti. Éppen ezért sose feledkezzünk meg arról, hogy az új ingatlanra már a klasszikus lakásbiztosítási szerződést kell megkötni. Előfordulhat ugyanis, hogy az újonnan kivitelezett ingatlan használatba vételi engedélyének jogerőre emelkedése után bekövetkező tűzkárra ez a szerződés már nem fog kiterjedni, míg a lakásbiztosítás már fedezetet nyújtana. Éppen ezért fontos, hogy olvasóink mindig tisztában legyenek a biztosítási szerződések sajátosságaival, valamint azzal, hogy az egyes szerződéstípusok mire valóak, mikor van értelmük őket megkötni.