Ismételjük át először, hogy mit is értünk vezetékjog alatt:
Az áramszolgáltatók működési területén több tízezer kilométer hosszúságú, különböző feszültségszintű közcélú villamos vezetékhálózat található. 
A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére az áramszolgáltató javára a hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
A közcélú hálózat (ide értve a tartószerkezeteket és a rajtuk elhelyezett vezetékeket, berendezéseket is) többféle módon érinthet egy ingatlant: lehet föld feletti légvezeték nyomvonala, föld alatti kábel nyomvonala, illetve ezek biztonsági övezete.

A vezetékjog a villamos hálózatra, és annak biztonsági övezete által érintett területre vonatkozik. A biztonsági övezet – ahogy neve is elárulja – garantálja az ott lévő személyek, építmények, területek biztonságát, védelmét. Gyakran előfordul, hogy egy adott ingatlanon, vagy felette vezeték nem látható, a tulajdoni lapon mégis szerepel vezetékjogi bejegyzés, mivel a villamos vezeték biztonsági övezete érinti az adott ingatlant.

A vezetékjog jogintézményének jelentőségét mutatja a következő eset. Egyik ügyfelünk esetében az építési engedély megadását követően az áramszolgáltató jelezte, hogy a föld alatt erősáramú kábelek húzódnak, és ezek felméréséig, ill. a biztonsági övezet meghatározásáig az építési engedélyt a hatóság visszavonta, ill. az eljárást felfüggesztette.

A témánkkal érintett ingatlan esetében az áramszolgáltatók földhivatali vezetékjogi bejegyzési eljárást kezdeményeztek a már korábban kiépített, meglévő vezetékekre.

A kérdéses vezetékeket még 1994 előtt, az akkori jogszabályoknak megfelelően létesítették. Ekkor azonban a vezetékeket nem kellett bejegyeztetni a telekkönyvbe, csupán vezetékjogi engedélyt kellett benyújtani. 
1994 után azonban változott a szabályozás, s ekkor már az engedély mellett be is kellett jegyeztetni a telekkönyvbe a vezetékjogot. Az ennél korábban létesített vezetékek bejegyzése gyakorlatilag azóta folyik, a villamos energia törvény 2007-es módosítása szerint pedig 2012. december 31-ig kell lezárulnia az összes eljárásnak (2007. évi LXXXVI. tv. A villamos energiáról). 
Az áramszolgáltatók tájékoztatása szerint azért gyorsították fel a bejegyzés folyamatát, hogy egyrészt az ingatlantulajdonosok mihamarabb tisztában legyenek a hálózat és ingatlanuk kapcsolatával, és erről ne többféle okiratból, hanem egy helyről tájékozódhassanak, másrészt a hálózat üzemeltetése során maradéktalanul eleget tegyenek az élet- és vagyonbiztonság követelményének. 
Az áramszolgáltatók kiemelik továbbá, hogy "az utólagos bejegyeztetési folyamat nem keletkeztet többletjogokat és -kötelezettségeket, hiszen sok évtizede ott álló vezetékekről van szó, amelyekért a múltban már fizettek, így újabb kártérítés sem jár".

Más a helyzet új vezeték létesítésekor, ilyenkor az áramszolgáltató kártalanítja az érintett terület birtokosát, mivel így jártak el minden, 1994 óta épült vezeték esetében is.

A meglévő közcélú villamos vezetékhálózatoknál a vezetékjog eddig is létezett, csak az az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezve.
A szolgáltatók elindították a meglévő hálózatokhoz kapcsolódó vezetékjogok ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyzési folyamatát.

A bejegyzési eljárás során nem veszik fel közvetlenül a kapcsolatot az érintett tulajdonosokkal, hiszen a szolgáltatók álláspontja szerint nem új, hanem régóta meglévő vezetékről, illetve azok vezetékjogáról van szó. Új vezeték létesítése esetén természetesen megkeresik a tulajdonosokat. 
A meglévő vezetékhálózatok vezetékjogának bejegyeztetésével többlet jogok és kötelezettségek nem keletkeznek, ezért a szolgáltatók álláspontja szerint kártalanítás sem igényelhető.

Maga a bejegyeztetési folyamat a teljes hálózat geodéziai felmérésével veszi kezdetét, majd a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Területi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által lefolytatott engedélyezési eljárással folytatódik, és végül az illetékes Körzeti Földhivataloknál zárul a vezetékjogot bejegyző határozattal.

A földhivatal határozatával szemben a kézhezvételtől számítottan 22 munkanapon belül lehet a megyei földhivatalokhoz jogorvoslatot benyújtani, fellebbezni, Az eljárás illetékköteles, aki fellebbezni szeretne, 10.000,-Ft-ot kell megfizetnie.
Nyilvánvaló, hogy mint minden szolgalmi jellegű jogosultság, úgy a bejegyzett vezetékjog is negatív befolyással bírhat az ingatlan értékének megállapításánál, adásvétel vagy éppen a banki fedezetértékelés esetén. 
Aggályos lehet az is, ha az ingatlant a vezetékjog keletkezését követően, azonban annak bejegyzését megelőzően, tehermentesen vásárolták meg. A vezetékjog ténye, illetve annak bejegyeztetése ugyanis két súlyos problémát von maga után: egyrészről az ingatlanban értékcsökkenés keletkezik, amely az ingatlanforgalmazók és banki szakemberek szerint 10%-ra becsülhető, másrészt az ingatlan az eddigi tehermentességgel ellentétben terhessé válik. Mindez a bankkölcsönnel vásárolt ingatlanok esetében további nehézségeket jelent. Ebben az esetben ugyanis a pénzintézet előzetes engedélye nélkül történt későbbi vezetékjog bejegyzés alapul szolgálhat további fedezet bevonásának előírására, vagy a kölcsönszerződés bank részéről történő egyoldalú felmondására is

Azért is célszerű függőben tartani a bejegyzést, mert a villamos energiáról szóló törvény érintett rendelkezése jelentősen befolyásolja a tulajdonjogot, így akár az alkotmányellenesség is szóba kerülhet, és nem tudni, mi lesz a jogszabály sorsa.