Érdemes hangsúlyozni, hogy ha az a terület, ahova parkolnak, magánterület, úgy természetesen – ritka kivételtől eltekintve – más járművek parkolása a parkolást fizikailag megakadályozó tereptárgyakkal megoldható.

De mit tehetünk akkor, ha éppen a mi ingatlanunk előtt parkolásra csábító szélesebb terület van, vagy a közelben olyan üzlet, focipálya, rendezvényterem, ami miatt a vásárlók, szurkolók, vendégek a mi ingatlanunk elé állnak, akadályozva ezzel bennünket a saját ingatlanunk használatában?

Egyfelől lehetőségünk van a rendőrség és a közterületfelügyelet eljárását kezdeményezni, vagyis bejelentést tenni, amennyiben a parkolás a KRESZ szabályait sérti.

Ilyen előírás pl. a KRESZ várakozás szabályai között elhelyezett rendelkezése, miszerint tilos várakozni ott, ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást vagy az onnan történő kihajtást – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül – akadályozza. Ott is tilos várakozni, ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja.

A sportrendezvények szervezőinek csak fokozott biztonságú sportrendezvények esetén van kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a szurkolók parkoltatását, az elhelyezett gépjárművek őrzését megszervezze és biztosítsa. Amennyiben azonban éppen ilyen rendezvény miatt vagyunk akadályoztatva, úgy a szervezővel szemben van módunk igényérvényesítésre.

A fenti KRESZ jogszabály megsértése miatt persze minden egyes autóssal szemben intézkedést kezdeményezni nem minden esetben életszerű. Célszerű ezért a kapura is felszerelni egy megállni tilos/várakozni tilos táblát, esetleg egyedi táblát kihelyezni, amin szerepel a KRESZ fenti rendelkezése, és hogy a szabálytalan várakozás minden esetben rendőrségi feljelentést von maga után. Már egy kihelyezett tábla, illetve az ehhez párosuló rendőrségi intézkedés “leszoktathatja” a járművezetőket a szabálytalan parkolásról.  Helyszíntől és a hívatlan vendégek körétől függően tehát hatásos lehet.

Mit tehetünk még? Minden esetben járjunk utána, hogy az ingatlanunk előtti terület pontosan kinek a tulajdonában van, illetve minek minősül. Eltérő szabályok vonatkoznak ugyanis a zöldterületre, és sok esetben kiderül, hogy bár nem füvesített, de hivatalosan zöldterület egy adott rész.

Amennyiben a gyalogos bejárónkat állják el parkolással, úgynevezett birtoksértő magatartásról van szó, ami nem a KRESZ szabályait sérti, hanem azt az előírást, mely szerint úgy lehet használni egy ingatlant, hogy a szomszéd a saját ingatlana használatában ne legyen szükségtelenül akadályozva, zavarva. Ilyen esetben a tulajdonos felé kell panasszal élni, ami legtöbb esetben az önkormányzatot takarja.