„Eladom a sólymot, megveszem a sólymot!”: de adózni vajon mennyit fogok?

Képernyőkép az e-bay kezdőlapjáról.

Napjainkban a használtcikk-kereskedelem ismét reneszánszát éli. Internetes oldalak sokaságán, bolhapiacokon, újságokban és számos egyéb fórumon adhatunk túl régi, megunt tárgyainkon. A használt cikkek értékesítésével elkerülhetjük a kényszerű lomtalanításokat, tároló helyeket szabadíthatunk fel és nem utolsó sorban egy kis kiegészítő bevételre is szert tehetünk.

A fentiek alapján már meg sem lepődünk azon, hogy a használt cikkek értékesítése manapság szinte divathullámként söpör végig a társadalmon. Felmerülhet hát a kérdés: kell-e adót fizetnünk a hasonló típusú ügyletek után?

A fenti kérdésre – mint valamennyi jogi jellegű problémára – egyetlen helyes válasz létezik: attól függ! Vegyük hát sorra, mely kritériumok alakítják a használt cikkek értékesítéséből származó bevétel utáni adófizetési kötelezettség keletkezését!

Az adófizetési kötelezettség megállapításához első lépésként meg kell határoznunk, hogy a magánszemélyként történő használt cikk értékesítés gazdasági tevékenység keretében, vagy csak egyedi jelleggel alkalomszerűen történik. A hatályos jogszabályi előírások értelmében gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi és annak végzése független formában történik. Természetesen az általános jellegű megfogalmazást tartalmazó jogszabályi előírást jelen esetben is a való élet tölti meg tényleges tartalommal. A kérdéskört leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a használtcikk-értékesítés gazdasági jellegének megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a későbbi eladó eredetileg milyen céllal szerezte meg az adott ingóságot. Abban az esetben például, ha megunt bútorainkat értékesítjük, az adott tevékenység gazdasági jellegűnek nem minősíthető. Azonban, ha közeli ismerőseink hasonló tárgyait kedvező áron megvásároljuk, majd eladjuk, az értékesítés gazdasági jellege már megállapítható. A továbbiakban tehát e két esetet külön-külön is megvizsgáljuk.

A használt ingóságok gazdasági tevékenységen kívüli, magánszemélyként történő értékesítése után a jogszabályban meghatározott összeghatárok túllépése esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk keletkezhet. Értelemszerűen merülhet fel a kérdés: pontosan milyen összeg után, és mennyit kell tehát fizetnünk?

A hatályos jogszabályi előírások értelmében a használt tárgyak gazdasági tevékenységen kívül történő értékesítéséből származó bevétel adójogi vonzataival abban az esetben kell foglalkoznunk, ha e tevékenységből származó összes éves bevételünk a 600.000 forintot meghaladja. Amennyiben tehát az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételünk ezt az összeghatárt túllépi, abban az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy az adott bevételből pontosan milyen mértéket tesz ki a jövedelmünk A jövedelem megállapításához az ingó vagyontárgy értékesítéséből befolyt összegből le kell vonnunk az adott tárgy, vagy tárgyak megszerzésére fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült, igazolt költséget és az ingó vagyontárgy értékét növelő beruházás költségét. Ha a fentiek alapján megállapított jövedelem összege nem éri el a 200.000 forintot, abban az esetben ezen jövedelem után bevallási, illetve adófizetési kötelezettségünk nem keletkezik. Ám, ha a használt cikkek értékesítéséből származó éves jövedelmünk a 200.000 forintot meghaladja, akkor az adott jövedelmet be kell ugyan vallanunk, azonban adófizetési kötelezettségünk csak az adott jövedelem 200.000.- Ft-ot meghaladó része után keletkezik. Ingó vagyontárgy értékesítésénél az adó mértéke az adóalap 16%-a.

Előfordulhat az is, hogy az ingó vagyontárgyak értékesítése gazdasági tevékenység útján történik, amely esetben további speciális jogszabályi előírásoknak is eleget kell tenni. A használt cikkek gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése során a magánszemély ÁFA-alanynak minősül, tehát bejelentkezési kötelezettség terheli az adóhatóság irányában. Amennyiben a további jogszabályi feltételek megvalósulása mellett – a használt cikkek értékesítéséből származó ellenérték teljes összege a tárgyi évet megelőző naptári évben, vagy a tárgyi naptári évben nem haladja meg a 6.000.000 forintot, abban az esetben jogosultak lehetünk az alanyi adómentesség választására, ezáltal elkerülve a tényleges ÁFA fizetési kötelezettséget.

Természetesen, a gazdasági tevékenység keretében történő ingó vagyontárgy értékesítésének fenti szabályai mellett jelen esetben is eleget kell tennünk a személyi jövedelemadó megfizetésére vonatkozó előírásoknak. Ilyen szituációkban is alkalmazható az a korábban részletezett szabály, amely szerint nem szükséges jövedelem megállapítása abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó éves bevétel nem éri el a 600.000 forintot.

Az adóalapként szolgáló jövedelem megállapításánál a nem gazdasági tevékenység keretében folytatott használtcikk-értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a használtcikkek gazdasági tevékenység keretében történő értékesítése során, a fentieken túlmenően egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségünk is keletkezik, amely azonban költségként nem számolható el. A fentiek következtében a jogalkotó a személyi jövedelemadó alapjaként csak a korábbiak szerint megállapított jövedelem 78%-át rendeli alkalmazni.

Az adófizetési kötelezettség, illetve a fizetendő adó mértékének megállapítása valamennyi esetben összetett, megfelelő szaktudást igénylő tevékenység, így amennyiben nem csak egy-két ingó vagyontárgy értékesítésére kerül sor, minden esetben célszerű egy, a hasonló kérdéskörökben jártas szakértőt felkeresni.