Döntéshozatal – segítséggel I.

Egy kisfiú az ujját a homlokához emelve gondolkodik.

Mi történik akkor, ha egy olyan helyzetben kell helyt állunk, akár életre szóló döntést hoznunk, melyben egyszerűen képtelenek vagyunk - akár önhibánkból, akár azon kívül - a körülmények mérlegelésére, a helyes következtetések levonására?

Az élet sokszor állít olyan nagy kérdések elé minket, melyekkel kapcsolatban az egyes lehetőségeket részletesen megbeszéljük szeretteinkkel, kikérjük a véleményüket és mindezt figyelembe véve próbáljuk a legjobb döntést meghozni. A jog által feltett kérdéseket mindezidáig alapvetően egyedül kellett megválaszoljuk, akinek pedig az ehhez szükséges belátási képessége teljesen vagy részlegesen hiányzott, azt a bíróság gondnokság alá helyezte (erre akkor kerül sor, ha valamely nagykorú személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavar következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökken, vagy tartósan, teljeskörűen hiányzik és emiatt meghatározott ügycsoportokban a gondnokság alá helyezése indokolttá válik). A kettő közötti átmenet sokáig nem létezett.

2014 márciusában bevezetésre került egy olyan jogintézmény, mely a cselekvőképesség érintetlenül hagyása mellett teszi lehetővé a segítségre szoruló számára, hogy egy a bizalmát élvező személy a nehéz döntés meghozatala során is mellette álljon. Ez pedig a támogatott döntéshozatal, melynek célja az érintett személy önrendelkezésének, jogai védelmének a szolgálata.

Támogató kirendeléséről a gyámhatóság jogosult rendelkezni, ha egy nagykorú személy a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt egyes ügyei intézéséhez, döntései meghozatalához segítséget kér. Támogató kirendelésére magának az érintettnek a kérelmére, illetve a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben (a korlátozás elkerülése érdekében) eljáró bíróság kezdeményezésére kerülhet sor.

Támogató – a pozíció bizalmi jellegére tekintettel – csak olyan személy lehet, akinek kijelölését az érintett kéri, vagy akinek a kinevezéséhez hozzájárul. Ezt a feladatkört éppen ezért jellemzően a házastárs, a testvér, a közeli barát látja el, feltéve, hogy az ezzel járó teendőket vállalja.

A támogató feladata alapvetően az, hogy segítse az érintettet a megfelelő döntés meghozatalában, helyette vagy vele mérlegelje a körülményeket és tanácsadással próbálja meg a támogatottat a számára legelőnyösebb döntés meghozatalára ösztönözni.

A támogatott döntéshozatalt igénybe vevő személy tehát továbbra teljes mértékben cselekvőképes, ügyei önálló intézésre képes, korlátozás nélkül tehet érvényes jognyilatkozatokat, ám az általa igénybe vett segítség már hivatalos, jogilag elismert formát ölt.