Amíg bővült a gazdaság, az egyre élesedő verseny ellenére is nőtt az értékesítés, a visszaeséskor azonban a nem eléggé óvatos cégek kártyavárként omlottak össze. Néhány vevőt is maguk alá temetve…
A válság miatt nehéz helyzetbe jutott autókereskedések a rövidtávú túlélés érdekében különböző pénzügyi bravúrokra kényszerültek, a válság azonban mélyült, így már csak idő kérdése volt, hogy a hazárdjáték elbukjon. Mivel a cégek egyszerre eladtak, és pénzügyi szolgáltatásokat (kölcsön, biztosítás stb.) is nyújtottak, elsősorban a pénzügyi területen tudták érvényesíteni trükkjeiket.
A válság miatt nehéz helyzetbe jutott autókereskedések a rövidtávú túlélés érdekében különböző pénzügyi bravúrokra kényszerültek, a válság azonban mélyült, így már csak idő kérdése volt, hogy a hazárdjáték elbukjon. Mivel a cégek egyszerre eladtak, és pénzügyi szolgáltatásokat (kölcsön, biztosítás stb.) is nyújtottak, elsősorban a pénzügyi területen tudták érvényesíteni trükkjeiket.
Minden autóvásárlónak csak azt lehet tanácsolni, hogy legyen résen. A kereskedők áldozataik előtt járnak, hiszen a mit sem sejtő vásárlóval ellentétben ők már tudják, hogy cégük bajban van. Bizalom nélkül nem lehet üzletet kötni, de azért minden intő jelre figyelni kell. Aki úgy gondolja, hogy összes kétségét nem oszlatták el, minden kérdését nem válaszolták meg, inkább várjon még néhány hónapot az autócserével.
Itt a kölcsön, hol a kölcsön?
Előfordult a kereskedés közvetítésével megkötött és fizetett casco díjak elsikkasztása, illetve a beszámított hiteles autókkal kapcsolatos csalás is. Utóbbi esetben az új autó megvásárlásakor a kereskedő valamilyen módon beszámította, átvette a régi kölcsönre vásárolt autót és annak bankkölcsönét. A régi autó azonban sokszor a tulajdonos nevén maradt, akárcsak a kölcsön. A kereskedő csupán azt vállalta, hogy a tényleges kötelezett helyett fizeti a havi törlesztőrészleteket, már ameddig bírja. Így könnyen megtörténhetett, hogy egy kereskedés ügyfeleként akár két gépkocsi boldog tulajdonosa és két bankkölcsön kevésbé boldog kötelezettje maradt valaki papíron. Amikor aztán a kereskedő forrásai elapadtak, a bank értelemszerűen a kölcsönügylet kötelezettjéhez fordult, hogy az teljesítse szerződéses kötelezettségét.
Aki ilyen helyzetbe kerül, annak kilátásai nem kedvezőek, de nem is reménytelenek. Mindenképpen ajánlatos ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni a rendőrségen, azonban érdemes figyelemmel lenni arra a tényre, hogy még egy jogerős ítélettel lezáruló büntetőeljárás sem alkalmas arra, hogy bárki is a pénzéhez jusson. A károk megtérítéséhez polgári peres eljárást kell indítani, vagy a felszámolási eljárásba kell bekapcsolódni.
Mindig a vásárló az adós
A helyzet megértéséhez hangsúlyozni kell, hogy az autóvásárlás és a bankkölcsön nyújtása a vásárló számára bár időben egyszerre történik, mégis két teljesen független jogügylet. Ezzel magyarázható, hogy a bank nehezen fogható a vitás helyzet kialakulásakor.
A vásárló autót szeretne venni, de nincs elég pénze. Ezért hitelt vesz fel, a bank adósa lesz. A gördülékenyebb értékesítés miatt a bankok és a kereskedők együttműködnek, a vásárlónak nem kell bemennie a bankfiókba, a pénzt egyből a kereskedőnek utalják, de ettől még a jogviszony az autóvásárló adós és a hitelező bank között jön létre. A hoppon maradt vásárló ezért hiába is támaszt bármiféle igényt a bankkal szemben, a bank teljesítette szerződéses kötelezettségét (a pénzt a megadott bankszámlára utalta), és várja az ellenszolgáltatást.
A vásárlót megillető pénz vagy az autó tehát nem a banknál, hanem a kereskedőnél vész el.
És ha nem jön az autó?
A másik – az előzővel párhuzamos – jogügylet mindig a vásárló és a kereskedő között jön létre: az immár megfinanszírozott vevő adásvételi szerződést köt az autóra, tehát pénzt ad áruért cserébe. Ez a konstrukció leggyengébb pontja, egyben itt van a legtöbb visszaélés is. A vásárló (bankkölcsönből) fizet, és várja a megrendelt autó leszállítását, amely vagy érkezik, vagy nem. Amennyiben nem, polgári jogi eljárásban keresheti az igazát, kérve az adásvételi szerződés teljesítését, vagy pénzének visszatérítését. A bíróság a szerződés alapján ezt nagy valószínűséggel meg is ítéli, a feketeleves viszont a végrehajtási eljárásban jön, hiszen végrehajtani csak attól lehet, akitől van mit. Sajnos a felszámolási eljárásban is hasonlóak a tapasztalatok, az igazát kereső becsapott fél a huszonkettes csapdájába kerül.