Mi kell tudni a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról?

A gépjármű felelősségbiztosítási szerződés lényege az, hogy amennyiben másnak, számunkra felróható módon, tehát jogellenesen kárt okozunk a biztosítás alá vont gépjárművel, akkor a megalapozott kártérítési igényt helyettünk a felelősségbiztosító fogja a károsult részére megtéríteni. Belátható, hogy a többségnek nem mindegy, hogy egy nagyobb összegű kártérítést saját zsebből maga finanszíroz, vagy helyette a kockázatban álló felelősségbiztosító téríti meg. Tévedés ne essék, a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötése, a törvény erejénél fogva: kötelező. A szerződő maximum abban dönt, hogy mely biztosító társaságnál köti meg az adott biztosítási évre szóló szerződését. Ebből az is következik, hogy a gépjárművek csak úgy vehetnek részt a forgalomban, hogy érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött rá az üzemben tartó és azt fenn is tartja.

Az üzemben tartó jogszabályi kötelezettsége tehát a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, egyben a fenntartása, mely biztosítási díj megfizetésével történik.

Jellemzően mikor van gond?

A szerződés azonban díjnemfizetés miatt megszűnik, amennyiben a törvényben rögzített határidőn, azaz a díjfizetés esedékességétől számított 60 napon belül az esedékes biztosítási díj nem kerül befizetésre. Ez a tipikus probléma, tehét a díjhátralék jellemzően akkor keletkezik, ha nem éves, hanem sűrűbb gyakorisággal fizeti valaki a díjat. Vagy a szerződéskötési ajánlat megtételét követően, a bonus-malus besorolás eltér attól, mint amiről a szerződő nyilatkozott és emiatt változik, értelemszerűen nő a biztosítási díj is és erről a szerződő nem vesz tudomást.

A biztosítási szerződés azonban nem szűnik meg csak úgy, komoly határidő és tájékoztatás előzi meg a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnését. Kevesen tudják, hogy a biztosítónak két esetben is kötelező a tájékoztatást. Eszerint, ha a biztosítási díjfizetésnek az esedékessége már eltelt, akkor ettől az időponttól számított 30 napon belül felszólítást kell küldenie a biztosítónak a szerződő felé, mégpedig jeleznie kell a díjhátralékot, valamint azt, hogy a díjnemfizetésnek milyen következményei vannak. A második esetben, pedig akkor köteles a biztosító tájékoztatást küldeni, amikor a szerződés már a 60. nap elteltével már megszűnt.

Lényeges elem, hogy a biztosítónak mindkét tájékoztatást írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldenie. Gyakran azonban ez elektronikus úton történik meg, mivel egyre jellemzőbb, hogy a szerződéskötéskor a felek az elektronikus kapcsolattartásban állapodtak meg.

Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon megszűnik, sajnos azzal kell számolni, hogy a biztosítási díjjal nem rendezett időszakra, mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül, a biztosító, úgynevezett fedezetlenségi díjat köteles beszedni. Ez sajnos igen magas összeg is lehet. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 naptári napot, akkor a szerződőnek annyi könnyebbsége van, hogy részletfizetés engedélyezhető a számára. Ellenkező esetben a szerződőnek egy összegben kell a fedezetlenségi díjat is megfizetnie.

És hogy a fentieknek mi köze van az eredeti felvetéshez?

Több olyan esettel találkoztunk, amikor a szerződő a következő biztosítási évben más biztosítónál szerződött le, de anélkül, hogy a szerződését a korábbi felelősségbiztosítónál felmondta volna. A biztosító váltás ekként felmondás hiányában nem történhet meg.

A felelősségbiztosítási szerződést ugyanis a biztosítási év végére, 30 napos felmondási idővel és írásban lehetséges felmondani. Ha ez ebben a formában elmarad, akkor a szerződő a korábbi biztosítóval kénytelen szerződést kötni. Ha esetleg ennek ellenére más biztosítóval szerződik le, akkor ez utóbbi érvénytelen lesz és sajnos az is előfordulhat. hogyha a díjfizetésre vonatkozó, korábbi biztosító felszólítását figyelmen kívül hagyta a szerződő és emiatt nemcsak nemcsak biztosítási, hanem fedezetlenségi díjat is fizetnie kell majd. Ez pedig igen magas összeg is lehet.