Csak ne olyan jegesen

Az év végével rendszerint megérkezik a hideg, a fagy és a hóesés. Habár idén az időjárás szokatlanul enyhe novemberrel kedveskedett, előbb-utóbb beköszönt a tartós hideg, vele együtt a téli időjárás szépsége és viszontagságai. Utóbbira tekintettel érdemes felkészülten fogadni a téli csapadékot és fagyokat, akár kertes házban, akár társasházban élünk. 

Cikkünkben jogi szempontból értékeljük a téli időjárás néhány lehetséges zord jogi következményét.

Az én házam, az én váram – és az én udvarom, az én járdám, az én tetőm és az én ereszem, az én kocsibeállóm és az én garázsom, egészíthetjük ki gondolatban a közismert szólást. Bár hajlamosak lehetünk megfeledkezni róla, az otthon, a ház nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel és felelősséggel is jár, mindenekelőtt a tulajdonos(ok) felelősségével. A tél beálltával ennek különös aktualitást adnak az eljegesedett gyalogosjárdákon, lefagyott kocsibeállókon történő balesetek, a házak ereszein meghízó jégcsapok, a lezúduló hó okozta károk.

A polgári jog már régóta megteremtette az egyes épületekkel, lakásokkal kapcsolatos kárfelelősség szabályozását. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős. Ezek a fő szabályok. Mire kell gondolnunk: a hó, ónos eső, nappal megolvadó, majd éjjel visszafagyó jég számos esetben lazította már meg a tetőzetet, és okozta cserepek, sőt kémény(!) lehullását. Gyakorta a házak tetejéről lezúduló hó vagy jeges hó idéz elő káreseményt szerencsésebb esetben csak vagyoni kárt, súlyosabb esetben személyi sérülést is. A tulajdonos a felelősség alól akkor mentesül, ha a káresemény elhárítása érdekében előzetesen minden tőle elvárható karbantartási intézkedést megtett. Így pl. ellenőrizte a tetőzet állapotát, hófogó rácsokat szereltetett fel vagy ellenőrizte azok állapotát. Az ereszen meghízott jégcsap potenciális veszélyforrás lehet a gyalogosok számára, a veszélyhelyzet elhárításáról és a figyelmeztető jelzésekről gondoskodnunk kell. A lakóépület előtt és mellett húzódó gyalogosjárda síkosság mentesítése az épület tulajdonosának felelőssége, nem az önkormányzaté. Társasház esetén a társasház, mint jogi személy, társasház hiányában a tulajdonosok közössége egyetemlegesen felel azért, hogy a szükséges síkosítás mentesítést, tetőzet karbantartást és más munkálatokat időben elvégezzék a társasházon, illetve annak környezetében. A közkeletű védekezés, mely szerint nem én tehetek arról, hogy havazott, ónos eső esett, fagyott a kártérítési joggyakorlatban, sajnos nem állja meg a helyét. A felelősséget természetesen nem az időjárási jelenségek, hanem az emberi mulasztás alapozza meg. Nem állapította meg pl. a bíróság annak a személynek a felelősségét, aki a sűrű havazás során óránként takarította a háza körüli járdát, ám ennek ellenére egy járókelő elcsúszott. Kártérítést kellett azonban fizetnie annak, aki a tető hófogóit nem ellenőrizte, ezért azok pár centi havat sem tudtak visszatartani, ami így a parkoló járműre zúdult.

Ezeknek az óvintézkedéseknek nemcsak azért érdemes eleget tenni, mert ezáltal személyi sérülést, vagyoni károsodást előzhetünk meg, hanem azért is, mert ezek bekövetkezése esetén előfordulhat, hogy nagyon mélyen a pénztárcánkba kell nyúlnunk a károk megtérítéséért. A károkozás nem feltétlenül merül ki abban, hogy egy jármű időlegesen használhatatlanná vált. Ha ez a jármű történetesen áruszállító, és emiatt a vállalkozás tevékenysége időlegesen leáll, az tetemes veszteséggel járhat. Ha valaki megsérül, ugyancsak a keresetkiesését, ellátásának költségeit, a nemvagyoni károkat kell kompenzálni. A bírói gyakorlat tragikus eseteket is nyilvántart, amikor a szerencsétlenül járt személy meghalt vagy maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Az olvasó azt gondolhatja, hogy egy megfelelő módozatú lakásbiztosítás, amely az épületre vonatkozó felelősségbiztosítási részt is tartalmaz, elegendő ahhoz, hogy kényelmesen hátradőljön. Ha történne is valamilyen nemvárt esemény, akkor a biztosító megtéríti majd a károkat. Ez azonban nem lenne túlságosan bölcs magatartás az olvasó részéről. A károsultak ugyanis a káraik megtérítését nem követelhetik közvetlenül a felelősségbiztosítótól. A biztosítók kimerítően elemzik a bejelentett káreseményeket annak érdekében, hogy mentesülésre okot adó körülményt találjanak. Ha kármegelőzési és karbantartási kötelezettségünket súlyosan elhanyagoljuk, előfordulhat, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, illetve az is, hogy fizetni fog ugyan helyettünk, de ezen összeget visszaköveteli tőlünk. Végül pedig még ha helyt is állnak helyettünk, általában bizonyos mértékű önrésszel kell számolnunk. Ebből következően érdemes tüzetesen áttekintetni a biztosítási szabályzatot azoknak is, akik már rendelkeznek lakás-/épületbiztosítással és azoknak is, akik most készülnek azt megkötni vagy váltani.

Ne csak az autó téli gumiját vegyük tehát elő az év végén, készüljünk fel a ház körül is a téli időjárásra. Figyeljük a meteorológiai jelentéseket és ha intenzív havazásra, ónos esőre, kemény fagyokra számíthatunk, helyezzük készenlétbe a hólapátot, sót, homokot. Ezáltal is gondoskodhatunk az ünnepek és az új év biztonságáról, nyugalmáról. Végezetül idézzünk fel egy másik szólásunkat: mindenki a maga portája előtt seperjen.