Szinte törvényszerű és már-már köztudomású tény, hogy a kereskedők hirdetései meglehetősen nagyvonalúan kezelik a járművel kapcsolatos műszaki tényeket, a kocsi valós előéletét, hibáit. Újabban azonban megint egyre többen szembesülnek az átverés egyik új válfajával: az elcsalt vagyonszerzési illetékkel. Bár a módszer nem új, mégis makacsul tartja magát és időről-időre újabb áldozatokat szed.

A történet akként foglalható össze, hogy a gyanútlan vevő a vételáron felül az ügyintézés (átíratás) költségeit is kifizeti az eladónak, gondolván, hogy így megspórolható a macerás ügyintézés, sorban állás, időveszteség. Nem is lenne ezzel semmi gond, ha bizonyos esetekben az „ügyintézők” nem vernék át a vevőt azzal, hogy valótlan – tehát hamis – csekket gyártanak a vagyonszerzési illeték befizetésének igazolására. Ehhez persze szükség van hivatali ügyintéző megvesztegetésére is, máskülönben aligha kaphatnánk meg az új okmányokat (forgalmit, törzskönyvet). Az autós szempontjából az igazi probléma persze akkor veszi kezdetét, amikor az adóhivatal fizetési felhívás formájában bekopogtat az ajtón és nemcsak az egykor befizetettnek hitt illeték összegét, hanem annak pótlékait is követeli. Az átvert tulajdonos hiába őrizte meg esetleg 4-5 évig is a befizetést „igazoló” csekket, ha az összeg az adóhatósághoz nem érkezett meg, az illetéket sajnos újra meg kell fizetni.

Természetesen ilyen esetben célszerű haladéktalanul ellenőrizni, hogy az eladó (cég esetén) még létezik-e. Ha igen, akkor polgári jogi felelőssége vitán felül áll az okozott kárért. De itt újabb problémákba ütközhetünk: bizonyítani kell(ene), hogy 4-5 évvel ezelőtt megbízást adtunk a cégnek az ügyintézésre. Nem helytálló egyébiránt a cég azon védekezése, hogy egykori alkalmazottja gaztettéről nem tudott, mert jogi értelemben mindenképpen a cég viseli a felelősséget. Ha kiderül az egykori átverés, ne sajnáljuk az időt a büntető feljelentés megtételére. Annál is inkább, mert ha a cég meg is szűnt, de akár az egykori alkalmazott, akár az okmányirodai tisztviselő vagy más közreműködő személy kiléte felderíthető, ezek bármelyikétől is követelhetjük a kárunk megtérítését jogi úton. A feljelentés másolatával ráadásul célszerű fizetési könnyítést kérnünk az adóhivataltól – pótlékok elengedését, illetve a fennmaradó összegre részletfizetés engedését.

Mire figyeljünk tehát következő autóvásárlás során? Az adásvételi szerződés minden lényeges adata legyen kitöltve (vételár is, mert nem ez az illeték alapja, de később fontos lehet). A legjobb, ha a csekkek befizetéséről magunk gondoskodunk. Ha az ügyintézéssel meg is bízunk valamely személyt, akkor ragaszkodjunk ahhoz, hogy erről külön megbízási szerződés készüljön, melyből kiderül, hogy a megbízott személy mit vállal, milyen összegeket vesz át és hogyan, milyen határidővel számol el azokkal. Ha kétséget érzünk, vagy rájöttünk, hogy átvertek bennünket, vegyük fel a kapcsolatot az adóhivatallal és jogi képviselőnkkel is.