A házassági szerződés

Egy szerződésen menyasszony és vőlegény figura áll.

A házasság egy életre szóló szerződés, tartja az emberek egy része, de házassági szerződés alatt mégis egészen mást értünk. Ha szabatosan akarunk fogalmazni, akkor nem is házassági szerződésről, hanem házassági vagyonjogi szerződésről kell beszélnünk.

Ez rá is világít a szerződés lényegére, a felek vagyoni viszonyaikat rendezhetik a házasság időtartamára, ennek keretében meghatározhatják azt a vagyonjogi rendszert, amelyet alkalmazni kívánnak, illetve az egyes rendszereket keverhetik is a különböző vagyontárgyak tekintetében.

Ki és hogyan köthet házassági vagyonjogi szerződést? Értelemszerűen köthetnek a házastársak, de köthetnek a házasuló felek is, előre rendelkezve a házasság alatt szerzett vagy oda bevitt vagyonról. A szerződést a felek személyesen köthetik meg, és amennyiben az egyik fél még nem töltötte be a 18. életévét, a szerződés megkötéséhez (csakúgy, mint a házasságkötéshez) a gyámhatóság engedélye is szükséges.

Az alaki kellékek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a szerződést érvényesen megkötni csak írásban, sőt, csak közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban lehetséges. E mellett célszerű bejegyeztetni a szerződést a házassági (és élettársi) vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezet, mivel harmadik személlyel szemben csak ezzel hatályosul a szerződés, azaz harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni a szerződésre, ha azt ebbe a nyilvántartásba bevezették (vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett).

A szerződésben a vagyontárgyak bármelyikéről lehet akár egyenként is rendelkezni, kikötve annak különvagyoni jellegét vagy a házassági vagyonközösségbe tartozását, e mellett a két alapvető rendszer között is lehet választani. Kijelenthetjük például, hogy közszerzeményi rendszert kötünk ki a házasság fennállásának időszakára (azaz a házasság megszűnésekor minden, a házastárs különvagyona feletti vagyona közszerzeménynek számít, így osztandó), vagy dönthetünk akár teljes vagyon-elkülönítés mellett is, amelyben a vagyontárgyak nem válnak a házassági vagyonközösség részéve.

A szerződés módosítsa és megszüntetése a házasság fennállása alatt bármikor lehetséges, annak alakszerűségi kikötései megegyeznek a szerződéskötéshez szükséges alakiságokkal.

Hogy a szerződés ne sérthesse harmadik személyek jogát, az nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.