Ez rá is világít a szerződés lényegére, a felek vagyoni viszonyaikat rendezhetik a házasság időtartamára, ennek keretében meghatározhatják azt a vagyonjogi rendszert, amelyet alkalmazni kívánnak, illetve az egyes rendszereket keverhetik is a különböző vagyontárgyak tekintetében.

Ki és hogyan köthet házassági vagyonjogi szerződést? Értelemszerűen köthetnek a házastársak, de köthetnek a házasuló felek is, előre rendelkezve a házasság alatt szerzett vagy oda bevitt vagyonról. A szerződést a felek személyesen köthetik meg, és amennyiben az egyik fél még nem töltötte be a 18. életévét, a szerződés megkötéséhez (csakúgy, mint a házasságkötéshez) a gyámhatóság engedélye is szükséges.

Az alaki kellékek tekintetében fontos megjegyezni, hogy a szerződést érvényesen megkötni csak írásban, sőt, csak közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban lehetséges. E mellett célszerű bejegyeztetni a szerződést a házassági (és élettársi) vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezet, mivel harmadik személlyel szemben csak ezzel hatályosul a szerződés, azaz harmadik személlyel szemben csak akkor lehet hivatkozni a szerződésre, ha azt ebbe a nyilvántartásba bevezették (vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett).

A szerződésben a vagyontárgyak bármelyikéről lehet akár egyenként is rendelkezni, kikötve annak különvagyoni jellegét vagy a házassági vagyonközösségbe tartozását, e mellett a két alapvető rendszer között is lehet választani. Kijelenthetjük például, hogy közszerzeményi rendszert kötünk ki a házasság fennállásának időszakára (azaz a házasság megszűnésekor minden, a házastárs különvagyona feletti vagyona közszerzeménynek számít, így osztandó), vagy dönthetünk akár teljes vagyon-elkülönítés mellett is, amelyben a vagyontárgyak nem válnak a házassági vagyonközösség részéve.

A szerződés módosítsa és megszüntetése a házasság fennállása alatt bármikor lehetséges, annak alakszerűségi kikötései megegyeznek a szerződéskötéshez szükséges alakiságokkal.

Hogy a szerződés ne sérthesse harmadik személyek jogát, az nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.