Sokan vannak, akik a casco biztosítási szerződésektől azt várják, hogy a teljes javítási költséget megtérítse számukra a biztosító társaság. Az igény érthető, azonban az sem árt, ha a szerződő/biztosított személy tisztában van azzal, hogy milyen jogcím alapján és mekkora összeget vonathat le a biztosító a kifizetés során? A cascós kárrendezés e kérdéskörével foglalkozunk most.A legtöbb esetben – biztosítási szerződés alapján, általában – a biztosító a gépjárműben bekövetkezett kijavítási költséget, vagy totálkár összeget fizeti meg a szerződő fél részére. Legyen szó bármelyik kifizetésről, a szolgáltatás teljesítése előtt a biztosító minden esetben megvizsgálja a biztosítási fedezetet. A biztosító ennek alapján vizsgálja, hogy biztosítási esemény történt-e, van-e díjfizetéssel fenntartott, hatályos szerződés. Amennyiben a biztosítási fedezet fennáll, úgy kárszakértő bevonásával azt is vizsgálja a biztosító társaság, hogy nem történt-e túlszámlázás, vagy valamennyi sérülés a bejelentett eseménnyel összefüggésben keletkezett-e, illetve indokolt-e az alkatrész cseréje, stb? Ezek a műveletek, vizsgálatok többrétűek, de annyi bizonyosan elmondható, hogy műszaki szakértelmet igényelnek.Abban az esetben, ha a biztosító társaság a szolgáltatása jogalapját nem vitatja (tehát megállapítja, hogy a szerződés alapján helytállni köteles), és az összegszerűség tekintetében sem lát kivetni valót, akkor általában a számla szerinti bruttó kifizetést teljesíti. Kivéve, ha a szerződő ÁFA visszaigénylésére jogosult, vagy a kárösszeget a biztosított számla hiányában, úgynevezett javítási árkalkulációval határozta meg. Ez utóbbi két esetben ugyanis a biztosító általában a nettó összeget fizeti.A meghatározott összegből azonban további tételeket jogosult a biztosító társaság levonni. Ilyen tétel a casco biztosítási szerződésben meghatározott önrész összege, mely vagy százalékos mértékben, vagy meghatározott összegben terheli a biztosítottat, abban az esetben, ha a biztosítási esemény következtében a kárkifizetést teljesíti a biztosító. A jó hír az, hogy amennyiben a szerződő fél gépjárműje egy idegenhibás közlekedési balesetben sérült meg, úgy a casco biztosítás során önerőből megfizetett önrészt az ellenérdekű fél felelősségbiztosítójával szemben érvényesítheti, ráadásul késedelmi kamatokkal terhelt összegben. Abban az esetben, ha sajáthibás balesetről van szó, vagy az elkövető ismeretlen, akkor a fenti út nyilvánvalóan nem járható.Sokan nem gondolnak arra, hogy amennyiben az adott biztosítási évre részletekben fizeti a biztosító társaság számára a biztosítási díjat (például negyedéves, vagy féléves részletekben) és a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor a biztosító jogosulttá válik arra, hogy a hátralévő díjat egy összegben követleje. Gyakran ezért történik meg az, hogy a javítási költség összegét mind az önrésszel, mind az esedékes díjjal csökkentett mértékben teljesíti a biztosító társaság. Természetesen a biztosítónak kötelezettsége van az elszámolásra, így tájékoztatnia kell a szerződő felelt, hogy mekkora kifizetést teljesített és milyen levonásokat alkalmazott.