Kitört a vakáció: előtérbe kerül a diákmunka

Egy tanuló mosolyog ránk, mögötte három tanuló ül.

Emlékszem még, amikor az egyetemi vizsgaidőszak alatt - a tankönyvben olvasottaktól messzire elkalandozva - már a nyaralást tervezgettem.

Egyből tovább is szőttem a gondolatmentet, a ´no de miből´ kérdésig. Azon szerencsések közé tartoztam, akik a nyaralás finanszírozása céljából vállaltak nyáron munkát. Többször is előfordult, hogy mindezt egy diákszövetkezet keretein belül tettem. A legfontosabb tapasztalat mindképpen az volt, hogy már akkor megtanultam, egy adott összegért milyen sokat kell dolgozni – mondja dr. Fésü Gizella, a DAS Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.Azóta a jogi környezetet illetően sok minden változott, a diákmunka 2011. augusztusa óta a Munka törvénykönyvében nyer szabályozást. További pontosítást céloz az új Munka törvénykönyve, amelynek szabályai 2012. július 1-től lépnek hatályba.Látni kell a háttérben, hogy mi is az iskolaszövetkezetek rendeltetése: Egy olyan közösség létrehozása, amelyben a tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő tagok személyesen közreműködnek, és vagyoni hozzájárulást is teljesítenek, a szövetkezet pedig a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási tevékenységet folytat, mindenekelőtt a diákok munkalehetőségeinek megteremtésével foglalkozik.Ezen foglalkoztatási forma talán legnagyobb előnye a foglalkoztató számára, hogy a nappali tagozatos, iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott diák után nem kell járulékot fizetni, nem minősül a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak. A kulcs tehát a tanulói, hallgatói jogviszony, amelyet diákigazolvánnyal és iskolalátogatási igazolással lehet bizonyítani.Rugalmasságot igényel a rendszertől, hogy a diákok tanulmányaik, és szükségleteik szerint vállalnak munkát. Az iskolaszövetkezetek a diákokkal egy határozott időre szóló munkaszerződést kötnek. Ez legtöbbször egy keretszerződés, amely a jogszabály által meghatározott tartalmi elemekkel rendelkezik és ezek között csak a legkisebb kötelező munkabért tartalmazza, a konkrét bérben pedig csak a tényleges munkavégzés megkezdése előtt állapodnak meg a felek. Garancia a diákok számára, hogy új Mt. értelmében, ha a munkáltató, vagy a foglalkoztató nem tesz eleget a beosztás szerinti munkaidőben a foglalkoztatási kötelezettségének, a diákot a megállapodásuk szerinti alapbér megilleti.A foglalkoztatóval az iskolaszövetkezet szintén egy keret-megállapodást köt, amelyben a lényeges kérdéseket szabályozzák, és a foglalkoztató később igénye szerint, egyedileg rendeli meg a munkát. Mindezt utólagos elszámolás mellett. A jogszabály alapján a diákszövetkezet és a foglalkoztató közötti szerződés szerint a foglalkoztató a munkavállalónak közvetlenül is adhat utasítást.A legnagyobb gyakorlati probléma a diákok megbízhatatlansága. Megjelenik-e a munkahelyen, és ha igen, milyen munkát végez. Garancia a foglalkoztató, illetve a munkáltató számára, hogy a megbízhatatlan diákokkal szemben az alkalmazottakért való polgári jogi felelősségi szabályok, valamint az Mt. fegyelmi éskártérítési felelősségi szabályai is alkalmazhatóak.A módosítások következményeként a diákszövetkezeti foglalkoztatás egy jogilag szabályozott, minden fél számra rugalmas foglalkoztatási forma lett, amelyet a gyakorlati megvalósítás minden bizonnyal még tovább pontosít és megtölt tartalommal.