Mi az a tevékeny megbánás?

Bizonyos vétségek és bűncselekmények esetében, ha az elkövető a vádemelésig beismeri az elkövetést, akkor közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóváteheti. A tevékeny megbánásnak azonban nincs meghatározott tarifája. Annak mikéntjében és mértékében a feleknek meg kell állapodniuk. Így lehet ez egy bocsánatkérés, gondozás vagy tartás, vegy egy összegben történő kifizetés.

Egyezség, közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás. Célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyészségtől független közvetítő bevonásával – a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldást tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.

Fontos, hogy a közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részévételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. Az eljárást szakképzett közvetítő folytatja le.

A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. Az eljárás kiemelten mediációs célját több szabályban is hangsúlyozza a jogalkotó. Emiatt a közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel. Továbbá a megállapodás a sértettnek nem érinti azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági útra terelje.

Mit lehet vele elkerülni?

A tevékeny megbánás kizárja az elkövető büntethetőségét. Illetve lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését. Ahhoz, hogy az elkövető ne legyen büntethető, a vádemelésig be kell ismernie az elkövetést, indítványoznia kell a közvetítői eljárást. Ehhez a sértettnek is hozzá kell járulnia. Ezt követően az ügyészség megvizsgálja, hogy az ügyben van-e helye közvetítői eljárás lefolytatása céljából az eljárás felfüggesztésének. Ha a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható, és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, felfüggeszti az eljárást a felek közvetítői eljárásban történő megegyezéséig.

Fontos, hogy a közvetítői eljárás eredményét nem lehet a gyanúsított terhére értékelni. Tehát ha az egyezség valamilyen oknál fogva nem jön létre, kizárólag emiatt egyik fél sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a büntetőeljárásban, így a közvetítői eljárás tulajdonképpen csak a felek előnyét szolgálhatja.

Milyen cselekmények esetén vehető igénybe az eljárás?

Nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető annak, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy bűntett elkövetését beismerte. És a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A megállapodást közvetítői eljárás keretében jóvá kell hagyni! Ide tartozhat tehát többek között a közúti veszélyeztetésnek, baleset okozásának, ittas állapotban való járművezetésnek bizonyos esetei, de lopás, rongálás, csalás meghatározott esetköreiben is kezdeményezhető az eljárás.