Mi az egyszerű szomszédjogi jogvita?

Nem is egyszerű, inkább kezelhető. A ’tipikus átlóg a szomszéd fája’ és hasonló jellegű problémák megoldhatóak. Ha a szomszéd magától nem hajlandó megtenni a törvényi kötelességét, akkor egy éven belül a jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelmi eljárás keretein belül. Ne várjunk sokat a problémával, mert ha az egy év eltelik, akkor csak bírósághoz fordulhatunk, ami jóval nagyobb macera.

A jegyző az eljárás során a kérelem alapján egyeztet a másik féllel, megkérdezi, hogy valóban átlóg-e a fája a szomszéd telkére, illetve szükség esetén még személyesen is megtekintheti az állapotokat. Rengeteg esetben a jegyzői felhívás kézhezvétele elég ahhoz, hogy a szomszéd megmozduljon és levágja azt a fránya ágat, de ha ez sem elég, akkor a jegyző szépen hoz egy határozatot. Ha még ez sem elég, akkor lehet végrehajtást indítani, itt már a kérelmező is kaphat jogot arra, hogy a szomszéd fáját visszanyírja vagy a szomszéd költségén elvégeztesse az ágak levágását.

A birtokvédelmi ügyeknek végtelen tárháza van, átlógó ágak, átszökő kecskék, ugató kutyák és átfolyó vizek csak az elmúlt egy évemet írják le. Mindegyiknél idő kérdése, de egyszer eljutunk odáig, hogy a szomszéd is belátja, hogy muszáj tennie valamit.

Vannak az olyan esetek, amelyek birtokvédelmi jogvitának tűnnek, mégsem azok. Ennek tipikus esete a ’sír a gyerek a szomszédban, nagyon hangos és zavaró”. Ennek antropológiai oka van, mégpedig az, hogy a szülő egyed jó messziről meghallja, hogy a csemetéjének szüksége van valamire.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi is sírtunk gyerekkorunkban, amit a szüleink szomszédainak kellett végighallgatniuk. Szomorú, de ez van, ezzel nem lehet mit kezdeni.

Mi a nem egyszerű szomszédjogi jogvita?

A magam részéről itt két szomszédfajtát különböztetek meg, a simán bolondot és a rosszhiszemű bolondot.

Mindkét szomszédfajta egyértelműen bolond és az általuk elkövetett birtoksértések is hasonlóan kezelendők: nagyon nehezen.

Ezekben az ügyekben nem áthajló ágakról meg hangos állatokról van szó, hanem gyakran a rongálás és garázdaság tényállását kimerítő esetekről.

Csak hogy konkrét példákat említsek:

-ügyfelünk szomszédja kéthetente fekáliával keni be ügyfelünk ajtaját

– ügyfelünk szomszédja több alkalommal fekáliával kente be ügyfelünk autójának kilincsét

– csak hogy a kaki vonalon maradjunk — ügyfelünk szomszédja több alkalommal fekáliával tömte tele ügyfelünk postaládáját, illetve egyszer az ablakon is bedobta

– leverték a postaládát, kitépték a csengőt

– a kertből trágár szavakat kiabál át a szomszéd, a gyerekek már nem mernek az udvarban játszani

– a szomszéd részegen légpuskával lövöldözik – nem túl pontosan

A fenti példák egytől egyig megtörtént esetek, amelyekben ügyfelek kértek segítséget tőlünk.  Én ilyenkor mindig vázolom a lehetőségeket az alábbi sorrendben:

1. Amennyiben erre lehetőségük van, vegyék fel a kapcsolatot a szomszéd családtagjával, aki esetleg látogatja, jelezzék a problémát és próbáljanak mindenki számára megfelelő megoldást találni.
2. Amennyiben az illető belátási képessége tartósan és teljes körűen hiányzik, a rokonai pedig nem ismertek vagy nem hajlandók segíteni, akkor értesíteni kell a gyámhatóságot, hogy feltételezhetően a szomszéd gondnokság alá helyezése indokolt
3. Amennyiben a szomszéd bűncselekményt valósít meg, akkor célszerű feljelentést tenni a rendőrségen. Ebben az esetben mérlegelni kell, hogy milyen bizonyítékokkal lehet alátámasztani, hogy a bűncselekményt a szomszéd követte el. Mert bár sok esetben a teljes szomszédság előtt világos, hogy melyik személy az, aki kakit ken mindenhova, de ha konkrétan a műveletet egy személy sem látta vagy nem került rögzítésre, akkor a rendőrség is szétteszi a kezét. Ha kevés a bizonyítékunk érdemes ismeretlen tettes ellen tenni a feljelentést, nehogy a végén még minket jelentsenek fel hamis vádért
4. A birtokvédelmi eljárás az, amelyik ebben az esetben talán a legkevésbé segít, hiszen mekkora visszatartó ereje lehet egy jegyzői határozatnak egy olyan emberrel szemben, aki kakit gyűjt

Mint fent írtam ezekből a személyekből két fajta van. A simán bolond, csak beteg, nem tudja mit csinál, valóban segítségre szorul. Több esetben hallottam olyat, hogy a szomszéd pár órával később már nem is emlékezett arra mit tett, de szegény ügyfeleink voltak az emlékezetkiesés elszenvedői.

A másik fajta a rosszindulatú. Nyilván ő is segítségre szorul, viszont ezek a személyek nagyon is jól tudják mit tesznek és hogy annak milyen következményei vannak/ lehetnek. Velük sokkal nehezebb, mert alapvetően itt a gyámhatóság nem tud segíteni, csak a rendőrség.

Ha ilyen szomszéddal áldott meg minket a sors, célszerű biztonsági kamerát felszerelni, hogy utóbb igazolni lehessen az elkövető személyét és minden esetben feljelentést kell tenni, mert más nem nagyon fog eredményre vezetni.

Ha felvesszük a kesztyűt akkor pedig készüljünk egy elhúzódó háborúra, mert ezekben az esetben a józan ész ritkán győz.

Persze a költözés is jó választás lehet, csak ilyenkor felmerül a kérdés, hogy:  miért én költözzek el, ha a másik a hülye?