Bírósági túlterheltség, megszaporodott peres ügyek száma

Egy nő bírói palástban van és a hajába túrva ordibál.

A minap a híreket olvasva akadt meg a szemem azon a statisztikai kimutatáson, amely szerint a tavalyelőtti évhez képest a Pesti Központi Kerületi Bíróságon több mint kétszeres számban érkeztek be az úgynevezett fizetési meghagyásos ügyek.

Ez azt jelenti, hogy a korábbi 50 ezres nagyságrendhez képest 142-145 ezer fizetési meghagyás érkezett a múlt évben ehhez a helyi bírósághoz.

Bár jogi munkánk és tevékenységünk során – Ügyfeleinkkel együtt – mi is érezzük ennek a következményét, mégis a számadatokat olvasva döbbentem rá a bíróság túlterheltségére. Bár a jelenség évek óta ismert, és megoldása több szakterületet is érint, mégis megpróbálom jogi oldalról ennek okait feltárni, és Olvasóinkkal megosztani.

A fizetési meghagyásos eljárás pénzkövetelés és ingóság kiadására vonatkozó követeléseknek egy olyan módja, melynek során egy nyomtatvány kitöltésével és illeték lerovásával igényeinket egy úgynevezett nemperes eljárás keretében érvényesíthetjük. Ez a fizetési meghagyás Olvasóink számára a parkolási ügyek kapcsán lehet a legismertebb, amikor is a parkolási társaságok ennek keretében érvényesítették tömegével követeléseiket. Mivel a parkolási társaságok 2007. évtől tömegével nyújtották be ezeket a kérelmeket, így az eljárásra illetékes bíróság ügyszáma rendkívüli mértékben megnövekedett. A követelésnek ez a módja a kis értékű ügyek érvényesítésére ad lehetőséget oly módon, hogy amennyiben a bíróság a kötelezett részére ezt a nyomtatványt kikézbesíti, és az, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem mond ellent, akkor – egy bírósági ítélethez hasonlóan – jogerőssé és végrehajthatóvá válik, anélkül, hogy bonyolult és több évig elhúzódó bizonyítási eljárást kelljen a bíróság előtt lefolytatni.

A nagy vízválasztó ezen ügyek kapcsán 2009. január elseje volt. Ettől a naptól kezdve ugyanis, a korábban meghatározott 200.000 Ft-os értékhatár helyett, minden, 1.000.000 Ft alatti pénzkövetelést kizárólag fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem útján lehet előterjeszteni. Az értékhatár megnövelése következményként maga után vonja, hogy a bíróság peren kívüli csoportját racionalizálják, azaz a megnőtt ügyszámra tekintettel hatékonyabb munkával, illetve több ügyintézővel dolgozzon a bíróság. Hogy mi valósul meg ebből a követelményből? A választ erre megadni nem tudom. Bízom abban, hogy a bírósági reformok is eredményre vezetnek oly módon, hogy az igényérvényesítések elhúzódásában ne játszanak közre a bíróságok, hisz senkinek nem érdeke, hogy a nemperes és peres eljárások évekig emésszék egyik vagy másik felet.