A közlekedési balesetek során mindenki számára elsôdlegesen a gépjárműben bekövetkezett károk jelentik azt a kört, mely a károkozóval vagy annak felelôsségbiztosítójával szemben elôterjeszthetô. A kárigények esetei azonban ennél sokkal árnyaltabbak, összetettebbek. Polgári jogi alapelv, a teljes reparáció elve, mely bár hangzatos, de mégis alapkövetelményként határozza meg azt, hogy a károkozónak a helytállása során a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a baleset meg sem történt volna, azaz az eredeti állapotot kell, kellene helyreállítania. Ez a gyakorlatban irányadó követelmény, de a teljes kártérítés, vagy kártalanítás nem minden esetben valósul meg. Legtöbbször ennek az az oka, hogy a károsult az igényét vagy nem tudja bizonyítani, vagy olyan súlyos személyi sérülés következik be, mely miatt nem vagyoni kárigényt terjesztenek elô. Ez utóbbi esetben, a nem vagyoni kárigény sosem lesz arra alkalmas, hogy pénzösszegben kifejezhetô legyen.

A közlekedési balesetek során mindenki számára elsôdlegesen a gépjárműben bekövetkezett károk jelentik azt a kört, mely a károkozóval vagy annak felelôsségbiztosítójával szemben elôterjeszthetô. A kárigények esetei azonban ennél sokkal árnyaltabbak, összetettebbek. Polgári jogi alapelv, a teljes reparáció elve, mely bár hangzatos, de mégis alapkövetelményként határozza meg azt, hogy a károkozónak a helytállása során a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a baleset meg sem történt volna, azaz az eredeti állapotot kell, kellene helyreállítania. Ez a gyakorlatban irányadó követelmény, de a teljes kártérítés, vagy kártalanítás nem minden esetben valósul meg. Legtöbbször ennek az az oka, hogy a károsult az igényét vagy nem tudja bizonyítani, vagy olyan súlyos személyi sérülés következik be, mely miatt nem vagyoni kárigényt terjesztenek elô. Ez utóbbi esetben, a nem vagyoni kárigény sosem lesz arra alkalmas, hogy pénzösszegben kifejezhetô legyen.

A kárigény bizonyítása

Vajon mit tehetünk akkor, ha jól bizonyíthatóvá szeretnénk tenni az igényünket? A helyszínen, a baleset idôpontjában – természetesen a lehetôségekhez mérten – minden esetben próbáljuk meg a lehetô legrészletesebben kitölteni a baleseti bejelentôlapot. Ha a felelôsség kérdése a helyszínen vitatott, akkor ne legyünk restek rendôrt hívni. Fontos, hogy mind a baleseti bejelentôlapon, mind pedig az esetleges rendôri intézkedés során, a tanúk neveit (és elérhetôségüket, címüket) és nyilatkozataikat rögzítsük, hiszen az objektív, elfogulatlan nyilatkozatok bizonyítékként szolgálnak a késôbbi jogvita esetén. A baleseti bejelentôlap kitöltéséhez egyébként az egyes biztosítók külön magyarázatot bocsátanak ügyfeleik rendelkezésére, melyek általában a biztosítók honlapjáról letölthetôek.

Értékcsökkenés

Ha túl vagyunk az elsô megrázkódtatáson, és a felelôsségbiztosító felé is megtettük a kárbejelentésünket, akkor számba kell venni, hogy a gépjármű javítási költségén felül milyen további kárunk keletkezett. Tipikus kárigényként jön szóba a gépjárműben esetlegesen bekövetkezett értékcsökkenés. Figyelem! Az értékcsökkenés nem egy automatikusan fennálló igény, amelyik egységesen, minden gépjármű kapcsán, megalapozottan elôterjeszthetô. Ugyanis az értékcsökkenési igény fennálltának megállapítása, valamint az, hogy erre mekkora összegben vagyunk jogosultak, kizárólag igazságügyi szakkérdés. A gyakorlatban általában akkor fizet a biztosító értékcsökkenést, ha a kocsinak nincsen elôzménysérülése, ha viszonylag fiatalabb autóról van szó, és ha a kocsi lefutott kilométereinek száma nem eltúlzott (azaz nem "túlfutott" az autó).

Bérgépjármű

A másik tipikus igény a bérgépjármű igény. Az értékcsökkenéshez hasonlóan ez sem érvényesíthetô automatikusan, ugyanis bizonyítékokkal kell megalapozni azt, hogy az igényünk tényleg indokolt és tényleg fennáll. Jelen esetben azt kell tudni igazolni, hogy a gépjármű használatára elengedhetetlenül szükségünk van. Nagyon fontos követelmény az is, hogy hasonló kaliberű gépkocsit béreljünk, stermészetesen az igényt számlával és szerzôdéssel is bizonyítani kell. A bérgépkocsi igények érvényesítésénél azonban a legnagyobb gondot mindig az okozza, hogy amíg mi 30 napot béreltük a kocsit, addig a biztosító csak 8 napig fizeti. Ennek oka az, hogy a biztosító csak és kizárólag az optimális javítási idôre téríti meg ezt a költséget, azaz ha a kocsi 8 nap alatt megjavítható, akkor a biztosító is 8 napot fog téríteni. Erre úgy érdemes felkészülni, hogy a biztosítóval érdemes elôtte egyeztetni, hogy az autó kárszemléjét követôen hány napra fogják a bérgépkocsi igényt megtéríteni.

A fenti tipikus igényeken felül, további károk is elôterjeszthetôek, úgy, mint, egy személyi sérülés kapcsán a nem vagyoni kártérítési igény, illetve egyéb, járulékos károk, például egy totálkáros kárrendezés esetén a gépjármű forgalomból való kivonásának a költsége, vagy egy hitelszerzôdés esetén a szerzôdés idô elôtti megszűnéséhez kapcsolódó rendkívüli költségek. Ezeket az igényeket a felelôsségbiztosító részére természetesen nemcsak, hogy be kell jelenteni, hanem azoknak a balesettel való összefüggését is bizonyítani, valamint összegszerűségét is igazolni kell.