A kötelesrész, mint jogintézmény öröklés esetén játszik jelentős szerepet, mint egyfajta kötelmi igény. Az alábbiakban kiderül, pontosan kik a kötelesrész jogosultjai, mekkora annak mértéke, mi a rendeltetése és hány év alatt évül el maga a kötelesrészi igény.
Szerző: dr. Szalai Krisztina
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
A végrendelet az örökhagyónak a vagyonáról vagy annak egy részéről halál esetére szóló rendelkezése.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelvének köszönhetően 2023. január 1-jétől módosult az Mt. és változás következett az indokolási kötelezettség szabályaiban, amely lehetőséget biztosít a munkavállaló számára, hogy olyan esetben is kérhesse a felmondása megindokolását a munkáltatótól, amelyben egyébként nem lenne kötelező.
Ahogyan az élet számos területén, a bírósági tárgyalások során is érvényesülnek követendő szabályok, különös tekintettel a pontosságra, az azonosítás szabályaira, a mobiltelefon használatra, a helyfoglalásra, az étel- ital fogyasztásra, illetve a felszólalás szabályaira.
A megszüntetési indok okszerűsége, mely a tényeknek megfelelő, azt jelenti, hogy a munkajogviszony elveszítette a rendeltetését, ennek megfelelően a munkavállaló munkájára a felmondásban megjelölt indok bekövetkezése miatt a továbbiakban ténylegesen nem tart igényt a munkáltató.
A világosság követelménye meglehetősen lényeges garanciális szabály, amely gyakorlati jelentősége, hogy már a felmondás közlésekor egyértelművé váljon a munkavállaló számára, hogy pontosan mivel indokolja a munkáltató a munkaviszonya megszüntetését, valamint ezáltal átgondolhassa, hogy kíván-e ezzel szemben jogorvoslattal élni. Az aktuális bírói gyakorlat szerint a felmondás indokolásának lehetősége a felmondó nyilatkozat írásbeli közlésével véglegesen lezárul, utólag egy esetleges peres eljárásban az indokok nem bővíthetőek, kizárólag részletezhetőek a már megjelölt indokok.
A felmondás indokolási kötelezettségből egyenesen megállapítható, hogy kizárólag az olyan indok mondható jogszerűnek, amely egyben valós is. Az indok valóságának a követelménye tulajdonképpen az indokolási kötelezettségből egyértelműen következik, más esetben az indokolási kötelezettségnek nem lenne értelme, elvesztené a rendeltetését. Ebből következik, hogy a tényeknek meg nem felelő indokolás esetén a munkáltatói felmondás eleve nem fogadható el.