Sok adós ekkor azonnal intézkedik, és annak érdekében, hogy a végrehajtási eljárás következményeivel ne kelljen számolni, megfizeti a tartozást.
Jogosnak tűnik az igény ebben az esetben arra, hogy a végrehajtási eljárás szűnjön meg, oldja fel a végrehajtó a foglalást, és felejtsük el az egész rémálmot.
Végrehajtási eljárás – valóban ilyen egyszerű lenne a kérdés?
A bírósági végrehajtásról szóló törvény az ilyen esetre azt mondja, hogy ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a végrehajtási költségeket fizesse be a megfelelő számlára, illetve fizesse meg a végrehajtónak.
Mi következik ebből? Az, hogy adósként ügyelni kell arra, hogy legyen okirat a követelés megfizetéséről, vagyis nem elegendő, ha a kezébe nyomja a tartozást valaki a másik félnek, csak hogy mielőbb letudhassa a tartozását. Egy végrehajtási eljárás megindulása esetén már fontos, hogy ezt utólag is igazolni lehessen.
Jobbik esetben
a végrehajtást kérő alátámasztja az adós állítását, a felhívásban megjelölt összegeket megfizeti, a végrehajtási eljárás befejeződik.
Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének azonban ebben az esetben nincs helye még akkor sem, ha az adós mindent pontosan tud igazolni.
Ilyen esetben az adós a végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránt pert indíthat.
A fentiekből is látszódik, hogy amennyiben egy tartozás miatt már bírósági végrehajtás indul, az adós érdeke is az, hogy annak megfizetése pontosan dokumentált legyen, hiszen a végrehajtási eljárás megindulása már egy olyan folyamatot indít meg, ahonnét nem csak az ő nyilatkozatai és teljesítési hajlandósága határozza meg a folyamatot.