Jótállás, kellékszavatosság, garancia – mi micsoda?

Napjainkban egyre jobban érzékelhető, hogy az emberek egyre tudatosabban vásárolnak. Nagyobb értékű termékek esetén a vételáron felül egyre jobban szemponttá válik az is, hogy minél inkább védve legyenek a gyártási hibás termékektől is. Kijelenthetjük, hogy a gyártóknak és a forgalmazóknak ma már nem csak az árképzésre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk, hanem arra is, hogy a fogyasztók egyre inkább a biztonságra törekszenek. Ennek ellenére sajnos még ma sem egyértelmű, hogy mi a különbség az egyes, fogyasztókat védő kategóriák között, mi is az a jótállás, a kellékszavatosság és mit jelent a garancia. Jelen cikkünk célja fogyasztói szerződések esetében tisztázni az esetleges zavarokat az egyes kategóriák között.

A jótállás

A fogyasztókat leginkább védő jogintézmény a jótállás. A jótállás alapulhat szerződésen, azaz a felek megállapodásán, avagy származhat jogszabályi rendelkezésből is. Egyes tartós fogyasztási cikkek esetén ugyanis jogszabály – pontosabban rendelet – írja elő, hogy ezen termékekre az eladó köteles egy éves jótállást biztosítani. Ilyen fogyasztási cikkek például a tízezer forint felett eladott hűtőszekrények, mosógépek, mosogatógépek, porszívók, vagy éppen napszemüvegek vagy gyermekhinták is. Fontos, hogy ezen termékek kötelező, törvényben előírt jótállása esetében jótállási kötelezettsége az eladónak van. Tehát a fogyasztó közvetlenül ahhoz az üzlethez fordulhat, ahol a terméket vásárolta.

A kötelező, törvényi jótállás alapján a fogyasztó elsődlegesen kijavítást, kicserélést kérhet, másodlagosan árleszállítást kérhet, a terméket az eladó költségére kijavíttathatja vagy végső esetben elállhat a szerződéstől. Az, hogy az adott helyzetben melyik igény érvényesítése indokolt, mindig az adott helyzet pontos ismeretében dönthető el. Mindazon termékek esetében, amik nincsenek az említett kormányrendeletben felsorolva, csak akkor beszélhetünk jótállásról, hogyha az eladó vagy a termék gyártója ilyet kifejezetten vállalt.

A kötelező, törvényben rögzített jótállás igazi nagy előnye abban áll, hogy annak időtartama alatt nem a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átvételkor is hibás volt, hanem a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba később keletkezett, az pl. nem rendeltetésszerű használat következménye.

Általános jellegű, kötelező jótállás tehát nem létezik. Egyes, konkrétan meghatározott termékek vonatkozásában azonban van jogszabály által előírt, a termék eladóját terhelő, egy éves jótállási kötelezettség. Az eladó vagy a gyártó által akár ezen felül vállalt jótállás esetén minden esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy mire vállalt kötelezettséget, ugyanis csak ezt lehet tőle fogyasztóként követelni.

Termékszavatosság

A termékszavatosság fogalmával talán még annyira sem találkozunk a mindennapokban, mint a jótállással vagy a kellékszavatossággal. Ezen jogintézmény célja is a fogyasztók segítése, mivel ezen jogcímen az általunk vásárolt termékek hibája esetén fordulhatunk közvetlenül a gyártóhoz vagy a termék forgalmazójához is, akikkel egyébként nem állunk szerződéses kapcsolatban. Termékszavatosság alapján kijavítást vagy kicserélést kérhet a fogyasztó és az két évig terheli a gyártókat, illetve a forgalmazókat. Hátránya, hogy termékszavatossági igény érvényesítése esetén a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a termék már átvételkor is hibás volt.

Kellékszavatosság

A jótállás mellett a kellékszavatosság a másik, sokat emlegetett jogintézmény. A kellékszavatossági kötelezettség minden termék vonatkozásában terheli az eladókat függetlenül attól, hogy a termék hibájáról tudtak-e vagy sem. Kellékszavatosság alapján a fogyasztó elsődlegesen kijavítást, kicserélést kérhet, másodlagosan árleszállítást kérhet, a terméket az eladó költségére kijavíttathatja vagy végső esetben elállhat a szerződéstől. Szintén az adott helyzet mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy ezen igények közül melyiket tudja jogszerűen érvényesíteni a fogyasztó.

A kellékszavatosság időtartama két év, ám a törvényi szabályozás az első fél évben jótálláshoz hasonló védelemben részesíti a fogyasztókat.

Mindezek alapján a vásárlástól számított hat hónapon belül felismert hibát olyannak kell tekinteni, ami már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ezek alapján tehát a vásárlástól számított hat hónapig a vállalkozásnak, az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a termék hibája nem állt fenn a vásárláskor. Hat hónap után azonban a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék már vásárláskor is szenvedett valamilyen hibában.

Mi is az a garancia?

A hétköznapi szóhasználatban igen hosszú ideje a fenti kategóriákat összevonva garanciának nevezik. Sőt, a garancia szó széleskörű használata napjainkban már annyira elterjedt, hogy gyakran így nevezik az egyes, külön díj ellenében megvásárolható készülékbiztosításokat is. A jogi nyelvezet azonban egészen mást ért garancia, illetve garanciaszerződés alatt: az egyfajta vállalkozások között alkalmazott, biztosítéki típusú szerződést jelent.

Amennyiben tehát úgy vásárolunk terméket, hogy arra „három év garancia van”, úgy mindig kérdezzünk rá, hogy ki nyújtja ezt a plusz kedvezményt és pontosan milyen feltételekkel.