A Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek értelmében főszabály szerint a szabadságot az esedékesség évében kell a munkáltatónak kiadnia. A szabadság kiadása a jogszabályaink értelmében ugyanis a munkáltató feladata, azok közül pedig összesen hét munkanapnyi szabadság az, amit a munkavállaló kérésének megfelelően kell kiadnia. Ettől eltérően sok munkahelyen a munkavállalókra bízza a munkáltató, hogy mikor, hány nap szabadságot vesznek ki.

A főszabály alól természetesen azért vannak kivételek.

Az egyik ilyen kivétel az, hogyha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Elképzelhető továbbá olyan eset is, amikor a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni. Például hosszabb táppénzes időszak, szülési szabadság vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság okán. Ilyen esetben a megmaradt szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadnia a munkáltatónak.

Az év végi, következő évre átnyúló szabadságok esetén is felmerül kérdésként, hogy az egyes napokra kiadott szabadságot melyik év terhére kell figyelembe venni. A Munka Törvénykönyve értelmében az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.

Fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló köthet olyan tartalmú megállapodást, amiben közösen úgy döntenek, hogy a munkavállaló életkora alapján járó pótszabadságát a munkáltató nem az esedékesség évében, hanem az azt követő évben adja ki. Kollektív szerződésben pedig szerepelhet olyan megállapodás is, ami alapján a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

Az idei évből már nincs sok hátra. Így érdemes áttekinteni, hogy pontosan hány nap kivehető szabadságunk van még az évben és eltervezni, hogy azokat mikor szeretnénk igénybe venni. Vegyük figyelembe, hogy a karácsonyi ünnepek tájékán, főként a két ünnep között a legtöbb munkavállaló szeretne szabadságon lenni. Sok munkahelyen ugyanakkor nem megoldható, hogy az összes munkavállaló egyszerre essen ki a munkából. Amennyiben sok szabadsággal rendelkezünk még az idei évre, úgy mindenképpen egyeztessünk a munkáltatóval. A főszabálytól ugyanis közös akarat esetén van lehetőség eltérni.