A fenti téma a minap felmerülő jogesetünk kapcsán vált aktuálissá. Történt ugyanis, hogy közterületen végzett munkálatok következtében egy munkás munkagépével úgy felvert a földről egy követ, hogy az az úton közlekedő autóban komoly sérülést okozott.
Ebben a helyzetben a károsultnak célszerű megállnia, és amennyire ez lehetséges, javasolt a károkozás körülményeit rögzítenie. Mivel a bizonyítási kötelezettség a káresemény bekövetkezte kapcsán a károsultat terheli, ezért javasolt vagy tanúk nyilatkozatát rögzíteni, valamint jegyzőkönyvet is felvenni, egyben fényképfelvételeket is rögzíteni.
A jegyzőkönyv felvétele kapcsán tényszerűen célszerű rögzíteni azt, hogy a káresemény hogyan következett be, egyben az érintett károkozó mely munkáltatónál dolgozik. Ennek azért van jelentősége, mert a polgári jog szabályai alapján a munkavállaló által, a munkavégzése során, harmadik személynek okozott kárért a munkáltatója felel. Ennek pedig az a következménye, hogy a károsult a kártérítési igényét a munkáltatóval szemben érvényesítheti.
Speciális felelősség áll fenn, amennyiben megállapítható, hogy a munkavállaló a kárt nem gondatlanul, hanem kifejezetten szándékosan okozta. Ebben az esetben ugyanis a károsult az igényt a munkavállalóval és munkáltatóval szemben, egyetemleges felelősség alapján érvényesítheti. Magyarán választása szerint, bármelyik féltől követelheti a teljes kárának megtérítését.
A kár meghatározásának legegyszerűbb módja a gépjárműben bekövetkezett sérülések kijavítási költségének meghatározása. Ez kárfelvétellel, vagy szerviztől beszerzett javítási árkalkulációval lehetséges. Lényeges, hogy csak azok a károk érvényesíthetőek a munkáltatóval szemben is, amelyek az érintett esettel közvetlen összefüggésben állnak.
A kárt javasolt a fentieket követően igazolható módon a munkáltató felé bejelenteni, mely leginkább az írásbeliség útján történhet meg. Amennyiben a káresemény időpontjában megfelelően kerültek a bizonyítási eszközök felvételre, úgy jó eséllyel lehet a sikeres igényérvényesítésnek is nekivágni.