Mit tekinthetünk vis maiornak?

Noha konkrét jogszabályi fogalommeghatározás nincs, a vis maior jól körülírható. Előre nem látható akadály, mely emberi eszközökkel nem hárítható el. Hazai és európai szinten is többé-kevésbé elfogadott, hogy a járványok és a terjedésük által teremtett helyzet beleeshet ebbe a kategóriába a természeti katasztrófák, polgárháborúk mellett (a felsorolás természetesen nem teljes).

Hol találkozhatunk vele leggyakrabban?

Elsődlegesen szerződéses kapcsolatokban. Amennyiben valamelyik fél nem tudja teljesíteni egy adott megállapodásból rá háruló kötelezettségeket (például nem szállítja le a megrendelt terméket, nem fejezi be a vállalt munkálatokat határidőre), szerződésszegést követ el. Ennek következményei alól kizárólag akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy ellenőrzési körén kívül eső, a szerződés megkötésekor előre nem látható körülmény miatt nem áll módjában teljesíteni, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A vis maior szerephez juthat a munkakapcsolatokban is. A határozott idejű munkaviszonyt ugyanis a munkáltató megszüntetheti azzal az indokkal, hogy elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja tovább foglalkoztatni a munkavállalót. A határozatlan időre létrejött munkaszerződések ugyanakkor nem szüntethetők meg erre alapítva.

Fennáll a vis maior vagy sem?

A vis maior esetleges fennállása mindig esetről esetre mérlegelendő, mégpedig valamennyi konkrét körülmény figyelembevétele mellett. Csakis így állapítható meg, hogy a szerződésszegés kimentéseként alappal hivatkozhatunk-e erre a speciális helyzetre.

Önmagában a járvány és a járványügyi helyzet nem teremt automatikusan vis maior helyzetet! Szerződéses jogviták esetén mindig elengedhetetlen a szerződési feltételek alapos áttekintése. Ugyanis számos megállapodás részletesen rendelkezik arról, mit tekint vis maiornak és mik annak következményei.